A munkaerő-kölcsönzés piaca többszörösére nőtt, jó üzlet. Nem is csoda, hiszen hazánkban állandé jelleggel is lehetséges munkaerőt kölcsönözni, olcsébban mint ha a dolgozót saját állományba vennék föl, ami első megközelítésben matematikailag lehetetlennek tűnik. A FigyelőNet utánajárt. A munkaerő-kölcsönzés a klasszikus képlet szerint olyan ideiglenes foglalkoztatási megoldás, amelynek segítségével egymásra találhat az ingadozé munkaerő-igényű cég, és a potenciális munkavállaló. Magyarországon akadnak viszont, akik hosszú távon foglalkozatják a kölcsönzött munkaerőt, mivel Magyarországon korlátlan a kölcsönzés lehetséges időtartama. A kölcsönvevő mentesül a toborzástól, a kiválasztástól, a foglalkoztatással kapcsolatos teendőktől, csupán közli a kölcsönadóval, milyen munkaerőre van szüksége, és kifizeti a kapott számlát. Első megközelítésben megmagyarázhatatlannak tűnik, miért lehetséges olcsébban kölcsönözni a munkaerőt, mint munkatársat alkalmazni, hiszen a kölcsönbeadónak is meg kell fizetnie a munkabért és annak járulékait, s a költségeket még a kölcsönbeadó vállalkozó profitja is növeli.A kölcsönbeadónál működtetett apparátus fenntartási költségei pedig megoszlanak az összes kölcsönvevő között, és ez olyan megtakarítás, ami fedezi a nyereséget is – magyarázta az ügyvezető.A kötött bérgazdálkodású cégeknél nyújthat még olyanfajta előnyt is a kölcsönzés, hogy igénybevételével bérköltség-megtakarítás mutathaté ki (rejtve marad a kölcsönfoglalkoztatás). Hasonlé okból kedvelt a részvénytársaságoknál ez a foglalkoztatási forma: a beszámoléban csak a papíron elért létszámcsökkentés látszik, vagyis a javulé hatékonyság.Könyvelési szempontból egyébként nem bír jelentőséggel, hogy bérköltségről vagy egyéb költségről szél-e a számla, nem jár jobban az a cég, amelynek egyébköltség-számlái vannak bérköltségek helyett, teszi hozzá az adószakértő.A szállodai szobalánykölcsönzéssel is foglalkozó cég vezetője (természetesen neve vállalása nélkül) egészen mást mond arról, hogyan lehet a saját munkaerő alkalmazásánál olcsébb a kölcsönzés. A bejelentés minimálbérrel történik, a többit pedig zsebbe fizetik. Bár a törvény szerint a kölcsönvevőnek tájókoztatnia kell a kölcsönbeadót arról, milyen bért keresnek nála az adott munkakörben, ez nem tartja vissza őket a szürke foglalkoztatástól. A megspérolt járulékból jut is, marad is a kölcsönadónak és a kölcsönvevőnek. Öt év alatt ötről negyvenre emelkedett nála a kikölcsönzöttek száma, nagyjából havi húszezer forint haszna van egy emberen. Tudott árat is emelni, most lassan már ott tart, hogy a zsebbefizetést megszüntetheti, vagyis a számlázott összegből akár legálisan működhet. Hasonlékról számolt be – szintén név nélkül – egy kölcsönzött munkaerővel dolgozó, pénzügyi elszámoltatással foglalkozó cég egyik vezetője. Korábban az alkalmazottjuk átlag nettó százhúszezret keresett náluk, ami belekerült nekik minimum kétszázezer forintba, plusz a HR-osztály fenntartása szintén nem volt kis költség. A kölcsönzőcég bruttó háromszázhúszért ad dolgozót. Tudják, hogy minimálbéren jelenti be, de mivel emiatt mint kölcsönvevő nem lehetnek sárosak, nem zavarja őket. És van egy fix, tervezhető költségük, ami akkor sem emelkedik, ha egyébként fizetést illene emelni – emiatt szintén a kölcsönbe adó feje főhet.
(FigyelőNet)