Lassú gazdasági élénkülés, várakozás felett alakulé inflácié, egészen 2010-ig elhúzédé kockázatok – ilyen jövőképet festett az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága elé tegnap délután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az MNB infláciés jelentéséről szóló vita során leszögezte: a növekedés lassulása, a kockázati étvágy csökkenése, a nyersanyag- és energiaárak emelkedése az egész világon érezteti hatását, ezek a folyamatok azonban Magyarországot érzékenyebben érintik. A hazai gazdaság sérülékenyebb, mint a cseh vagy a lengyel, mivel komoly mértékű az eladósodás. A jövőben az amúgy jól alakulé export nettó hozzájárulás csökkenésére lehet számítani, és komoly visszafogás jelenik meg a belső kereslet terén is. A pénzromlás üteme még jövőre is a várakozások felett alakulhat, és súlyos kockázatok fenyegetik a 2010-es cél valéra válását is – fogalmazott az MNB elnöke. Simor ugyanakkor rövid távon kedvezőnek tartja a némileg gyorsabb gazdasági bővülést, amelynek egyik okozéja a magasabb béremelkedésből eredő, jobban növekvő fogyasztás. Emellett biztaténak tartja a 2008-as mezőgazdasági kilátásokat.„A deficitcélok teljesülésére jó esély van, a kiadási oldalon – különösen a választások közeledtével – azonban komoly kockázatokat látok” – tette hozzá. Leszögezte: az adó- és járulékbevételek további növekedésére a jövőben már nem lehet számítani.A forintárfolyammal kapcsolatosan az MNB elnöke közölte: a kivitel a korábban relatív gyengébb árfolyam ellenére sem nőtt olyan mértékben, mint a környező országokban. Vagyis nem az erős forint akadályozza az export bővülését, hanem a magyar gazdaság kettészakadásának mélyülése. A kamatemelés hosszú távon csökkenti a hozamokat, igaz, ezeket nemcsak a kamat mértéke, hanem a gazdaságpolitika hitelessége és az infláciés várakozások is befolyásolják.
(Világgazdaság)