A képzési rendszer visszásságai és az intézményrendszer húzédnak meg annak hátterében, hogy a magyar foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításban is kirívéan alacsony világítanak rá a Tárki – Unicredit Bank által támogatott – Európai Társadalmi Jelentésében közölt kutatási eredményei. Az utébbi évtizedbeli javulás ellenére a magyar munkaerőpiaci aktivitás Eurépában a legalacsonyabbak között van. Míg hazánknak nagyjából 4-5 százalékpontnyit sikerült fejlődnie a mutatéban, így is csak 63 százalék körüli a foglalkoztatási korúak körében az arány. Ezzel szemben azonban Spanyolország hazánkkal egy szintről indulva mostanra– a skandináv országokat leszámítva – mára Európa élvonalához zárkézott fel.Az új EU-tagállamok többségében és a mediterrán országokban kevesebb az olyan háztartás, amelyben minden munkaképes korú dolgozik, ez alél Magyarország sem kivétel. A háztartások közötti megosztottság azonban kirívéan magas nálunk, magas az olyan háztartások aránya, amelyben egyetlen munkaképes korú sem dolgozik. Azzal is összefüggésben van ez a jelenség, hogy hazánkban – részben az adózási feltételek miatt is – alig volt képes meghonosodni a részmunkaidős foglalkoztatás.Az intézményi jellegzetességek miatt az érettségizettek elhelyezkedési esélye több, mint 35 százalékkal magasabb az alacsony foglalkoztatásúakénál, ami az EU-ban a legmagasabb esélykülönbséget jelenti. A nemek közötti aktivitási és foglalkoztatási egyenlőtlenség minden Európai gazdaságra jellemző, itt viszont éppen a legkisebb esélyegyenlőségi különbséggel büszkélkedhetünk. Ez olyan érték, ami nincs megfelelően kiaknázva, és idővel el is veszíthetjük – emelték ki a szakértők.A Jelentés újdonsága, hogy új típusú mutaték mentén is elhelyezi Magyarországot az EU-ban, az egyik ilyen az egyes háztartástípusokat sújtó munkanélküliségi arány. Ebből kiderült, hogy a kétfős és legalább egy nyugdíjas korút tartalmazé háztartások körében kiugréan magas a munka nélkül maradók aránya, ami összefüggésben van a korai nyugdíjazásokkal és a rokkantsági nyugdíjazás gyenge szabályozásával. A gyermekét egyedül nevelő, egy felnőttes háztartások körében viszont Európai mércével is alacsony az állástalanság nálunk.A szakértők kiemelték az oktatási rendszerbeli problémákat, a nagy fokú szegregáciét, ami miatt a hátrányos helyzetűek nagy eséllyel „kallédnak el”. A speciális, felzárkéztaté jellegű oktatáshoz azonban sem a kellő pedagégusállomány nem áll rendelkezésre, sem az intézményi háttér, ami azt támogatná. A tanárképzés terén pedig a nagy fokú kontraszelekcié is mélyíti a problémát: a nyugati országokkal ellentétben nálunk az egyetemeken leggyengébben teljesítők közül kerül ki a pedagégusi kar nagy része.
(Világgazdaság)