A Munkavállaló kártérítési felelőssége akkor állapítható meg, ha- a Munkáltatót kár érte,- a kárt a Munkavállaló okozta (vagyis ok-okozati összefüggés van a Munkavállaló magatartása-mulasztása és a kár között, azaz a kár bekövetkezése összefüggött a Munkavállaló munkaköri feladataival, munkaviszonyból eredő kötelezettségeivel), és- a Munkavállaló a kárt felróhatóan okozta (nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható).E körülményeket a Munkáltatónak kell bizonyítania. [2012/I. törvény 179. § (2) bekezdése.]A Munka Törvénykönyve a Munkavállaló kártérítési felelősségének általános alakzataként fenntartja a vétkességi felelősséget. Ennek megfelelően a Munkavállaló – általában – az általa a munkaviszonybeli kötelességeinek megszegésével szándékos vagy gondatlan magatartással a Munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. A Munkáltatót terheli a bizonyítási kötelezettség a kár, a Munkavállalói magatartás (kötelességszegés) felróhatósága, valamint az okozati összefüggés tekintetében. A Munka Törvénykönyve e tekintetben nem változtat a hatályos Mt. Munkavállalói kárfelelősségi szemléletén.Ugyanakkor különbség van a kártérítés mértékére vonatkozó szabályozásban. A Munka Törvénykönyve ugyan nem szünteti meg a Munkavállaló ex lege korlátozott kártérítési felelősségét az enyhe gondatlansággal okozott károk körében, ugyanakkor szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.A kártérítés mértékének korlátozása a (4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával is megvalósulhat. A (4) bekezdés az ún. előreláthatósági szabályt alkalmazza. E megoldás az új Ptk. szakértői Jogszabályában már felmerült a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése körében és ezt a Munkáltatói kárfelelősség körében is alkalmazza a Munka Törvénykönyve. A Munkavállaló azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, azaz a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett (ezért általa általában előre nem látható, ún. következményi) károkat azonban nem. E szemlélet mind a gondatlanul, mind a szándékosan okozott károk esetében érvényesül. Ugyancsak kármegosztásra vezet a Munkáltató vétkes közrehatása, valamint a Munkáltatói kárenyhítési kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztása. A Munkavállalói kárfelelősség mögöttes szabályai a polgári jog szerződésen kívüli károk megtérítésére vonatkozó szabályai. Ezek a kártérítés méltányossági alapú (bíróság általi) korlátozását is megengedik [Munka Törvénykönyve 190. §].
(Munka Törvénykönyve)