A Munkavállaló a betegség miatti keresőképtelenség tartamára betegszabadságra jogosult. A Munkavállaló nem betegszabadságot, hanem társadalombiztosítási ellátást kap a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.A betegszabadság naptári évenként továbbra is 15 munkanap. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság tartamát arányosan kell megállapítani. A betegszabadság tartamának megállapítása során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell beszámítani.A betegszabadság kiadásánál a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, de munkanapként kell figyelembe venni, ha a Munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzés alól. A betegszabadság kiadásánál az általánostól eltérő munkarendre vonatkozó szabadságkiadási rendelkezések is irányadóak. A betegszabadság idejére továbbra is a távolléti díj 70 százaléka jár. [2012/I. törvény 126. §-a, 146. § (4) bekezdése.]A Munka Törvénykönyve lényegesen egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi a Munkavállalót munkavégzés hiányában megillető díjazásra vonatkozó szabályokat. Ennek keretében megszünteti az átlagkereset és a távolléti díj kettősségét, illetve a kiszámításra vonatkozó szabály alkalmasabb a távolléti díj funkciójának betöltésére.A Munka Törvénykönyve alapján, ha a Munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, a Munkavállalót nem csak alapbér, hanem a beosztás szerint járó bérpótlék is megilleti.A távolléti díj számításának új szabálya megfelel a távollét díj rendeltetésének, eszerint a rendszeres bérpótlékot, illetve csak a munkaszerződésben rögzített teljesítménybért kell figyelembe venni.
(Munka Törvénykönyve)