A szabadság kiadása a Munkáltató joga és kötelessége. A szabadság kiadásának időpontját a Munkáltató a Munkavállaló meghallgatását követően állapítja meg, s azt a Munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 30 nappal közölnie kell. [2012/I. törvény 122. § (4) bekezdése.] a naptári évenként hét munkanap szabadságot a Munkáltató - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a Munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni. Korábban az alapszabadság egynegyedére vonatkozott ez a szabály. A Munkavállaló a szabadság kiadását 15 nappal korábban köteles kérni.Megszűnt az a lehetőség, hogy különleges esetben évenként három napot aznapi bejelentéssel is ki lehetett venni. Az új szabályozás szerint a Munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt mentesül a munkavégzés alól, azzal, hogy erre az időre nem jár neki díjazás. [2012/I. törvény 55. §(l)j) pontja, 122. § (2) bekezdése.]A szabadságot természetben kell kiadni az esedékességének évében, úgy, hogy - eltérő megállapodás hiányában - a szabadság összefüggően legalább 14 naptári nap legyen. A szabadságot (a munkaviszony megszűnésének esetét kivéve) nem lehet megváltani. [2012/I. törvény 122. § (3), 123. § (1) bekezdései, 125. §-a.] Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a következő évre átnyúló rész nem haladja meg az öt munkanapot. [2012/I. törvény 123. § (4) bekezdése.] ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a Munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-éig adhatja ki. Ha a szabadságot a Munkavállaló részéről felmerült okból nem lehetett az esedékesség esztendejében kiadni, akkor azt az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni (korábban az akadályoztatás hosszától függően 30, illetve 183 napon belül kellett). [2012/I. törvény 123. § (2)-(3) bekezdései.] A Munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő okból- módosíthatja a szabadság kiadásának közölt időpontját,
- megszakíthatja a Munkavállaló már megkezdett szabadságát.Ha kollektív szerződés lehetővé teszi, a szabadság egynegyedét a Munkáltató legkésőbb az esedékességet követő év március 31-éig is kiadhatja (eddig ehhez nem kellett kollektív szerződési felhatalmazás, és az egynegyedes korlátozás sem létezett). [2012/I. törvény 123. § (5) bekezdése.] A Munkáltató, ha erről a Munkavállalóval megállapodott, az alap- és az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadás feltételeit (például kiadás időpontja, tartama). [2012/I. törvény 123. § (6) bekezdése.]A Munkáltató köteles megtéríteni a Munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával, illetve a szabadság megszakításával összefüggésben keletkezett kárát és költségét. A visszarendelt Munkavállaló utazással, valamint munkával töltött ideje nem számít be a szabadságba. [2012/I. törvény 123. § (7) bekezdése.] a szabadságot (általános munkarend esetén) a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ha a munkaidő-beosztás az általánostól eltérő, ezentúl lehetőség van arra is, hogy a Munkáltató a Munkavállalót a számára az adott napra ténylegesen beosztott munkaórákra mentesítse a munkavégzés alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban számolja el és tartsa nyilván.Az általánostól eltérő munkarend esetén a szabadság kiadása a tényleges munkaidő-beosztáshoz igazodik, és a Munkavállalónak csak a beosztás szerinti munkanapokra kell szabadságot kiadni. (A Munkavállaló így is ugyanannyi napra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, mint az általános szabályok szerint.)Munkaidő-beosztás hiányában (például kötetlen munkaidő-beosztás esetén) a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. [2012/I. törvény 123-124. §-ai.]
(Munka Törvénykönyve)