Rendkívüli munkaidőnek kell tekinteni- a munkaidő-beosztástól eltérő,- a munkaidőkereten felüli,- elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá- az ügyelet tartamát.A Munkavállalóval közölt munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés mindenképp rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül attól, hogy a Munkavállaló egyébként végez-e munkát a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladóan. Ezt a munkavégzést tehát mindenképp rendkívüli munkaidőként kell díjazni. E munkavégzés tartamát a munkaidő-beosztás korlátai (napi, heti munkaidő, rendkívüli munkaidő éves felső határa) szempontjából nyilván kell tartani, de a teljesített munkaidőbe nem kell beszámítani. (Az ilyen rendkívüli munkaidőnek a teljesített munkaidőbe történő beszámítása azt eredményezné, hogy vagy a Munkáltatónak nem kellene a Munkavállalót az előírt időben foglalkoztatni, ami keresetveszteséget okozna, vagy pedig munkaidőkereten felüli munkavégzés jönne létre, ami a rendkívüli munkaidő kétszeres értékelésével járna.) [2012/I. törvény 107,109 §-ai.] az elrendelhető rendkívüli munkaidő tartamát a törvény részben közvetve, részben közvetlenül is korlátozza. Közvetett korlátozás, hogy a törvény előírja a rendkívüli munkaidő beszámítását a maximálisan teljesíthető napi, illetve heti munkaidőbe. Az éves rendkívülimunkaidő-plafon megállapításakor viszont közvetlen a jogszabályi korlát, s e szerint a rendkívüli munkaidő naptári évenként nem haladhatja meg a 250 órát (korábban 200 óra volt a plafon). Ha a munkaviszony év közben kezdődött, illetve határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre, ezt a szabályt arányítással kell alkalmazni. [2012/I. törvény 107. §, 109. §-ai.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve a hatályos szabályozáshoz képest világosabb és egyértelműbb a rendkívüli munkaidő szabályozásával kapcsolatban. Összhangban a munkaidő fogalmával, a rendkívüliség szempontjából nem a munkavégzést, hanem a munkaidő elrendelését tekinti elsődlegesnek.A Munkavállalók védelme kapcsán a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkavégzés tilalmát kiterjeszti a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is.A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő éves korlátját 250 órában határozza meg, amelyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Fontos új szabály e tekintetben, hogy a Munka Törvénykönyve ennek arányosítását írja elő részmunkaidő, határozott időtartamú, illetve évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében.
(Munka Törvénykönyve)