A munkabérből levonni csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján lehet. Jogszabály alapján történő levonás például a munkabért terhelő közterhek levonása. Végrehajtható határozat alapján történő levonásnak csak a levonásmentes munkabérrészig van helye.A Munkáltató a Munkavállalóval szembeni követelését korlátlanul levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered, vagy a levonásmentes munkabérrészig, ha ehhez a Munkavállaló hozzájárult. A levonásmentes munkabérrészt a bírósági végrehajtásról szóló törvény állapítja meg, és ez a munkabérhányad (a munkabér 66, illetőleg 50 százaléka) még a Munkavállaló hozzájárulásával sem csökkenthető. A törvény tiltja a levonásmentés munkabérrész engedményezését (más részére valamely kötelezettség ellentételezéséül való átruházását), illetve a munkabérrel szembeni, más jogcímen vagy jogviszonyból eredő követelés beszámításának lehetőségét is. [2012/I. törvény 161. § (1)-(2), 163. § (2) bekezdései.], az „előlegnyújtásból eredő követelés” fogalmát a korábbinál kiterjesztőbben használja. Eszerint előlegnek nem csupán a hagyományos értelemben vett munkabérelőleg minősül, hanem több olyan - a törvény által meghatározott - eset is, amikor a Munkavállaló a neki járó munkabérnél többet kap. Ilyen például a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése vagy órabéres díjazás esetén átalány fizetése. [2012/I. törvény 95. § (4), 156. § (4) bekezdései, 162. §-a, 163. § (2) bekezdése.]Az igény érvényesítésére az általános elévülési idő - három év - alatt van lehetőség. Ez alól kivétel, ha a Munkáltató jogalap nélkül kifizetett munkabért követel vissza. Erre 60 napon túl ugyanis csak akkor van jogszerű lehetősége, ha a Munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett volna ismernie, vagy azt maga idézte elő. [2012/I. törvény 164. §-a.]
(Munka Törvénykönyve)