nem minősül állásidőnek, és a Munkáltatónak nincs bérfizetési kötelezettsége, ha a munkavégzés valamilyen külső és elháríthatatlan ok következtében marad el. Ez csak a Munkáltató működését vagy gazdálkodását akadályozó külső körülmény lehet, amelynek elhárítására a Munkáltatónak nincs objektív lehetősége (például szállítmány elakadása a hóban). [2012/I. törvény 146. §(1) bekezdése.]Állásidő, ha a Munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőben nem tud - a Munkáltató oldalán felmerült okból - munkát végezni. Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a Munkáltató a szerződésben meghatározott időtartam alatt el sem rendeli a Munkavállaló számára a munkavégzést. A Munkavállalót az állásidőre alapbére illeti meg. Ezen felül bérpótlék akkor jár, ha a Munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti munkavégzéskor pótlékra (például műszak vagy vasárnapi pótlékra) lett volna jogosult. [2012/I. törvény 146. §(1) bekezdése.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve lényegesen egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi a Munkavállalót munkavégzés hiányában megillető díjazásra vonatkozó szabályokat. Ennek keretében megszünteti az átlagkereset és a távolléti díj kettősségét, illetve a kiszámításra vonatkozó szabály alkalmasabb a távolléti díj funkciójának betöltésére.
(Munka Törvénykönyve)