A Munkavállalót - a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn felül elrendelt rendkívüli munkaidőben,- a munkaidőkereten vagy- az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén 50 százalék bérpótlék - vagy szabadidő - illeti meg. A Munkáltatónak munkaviszonyra vonatkozó szabály (például jogszabály, kollektív szerződés) rendelkezésétől vagy a felek megállapodásától függően kell pótlékot vagy szabadidőt biztosítani. A szabadidőnek minden esetben meg kell egyeznie a rendkívüli munkaidő tartamával (erre az időre alapbér jár). A szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően a szabadidőt - előre be nem osztott munkaidő esetén, a munkaidőkereten felüli munkavégzés előfordulásakor - a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a szabadidőt a Munkáltató a rendkívüli munkavégzés évét követő év végéig biztosítja.Heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén vagy 100 százalék pótlék, vagy 50 százalék pótlék és egy másik heti pihenőnap jár. E tekintetben a döntés joga a Munkáltatóé.A rendkívüli pótlék a Munkavállalót minden esetben a rendes munkabérén (tehát időarányos alapbérén - teljesítménybérén - és az esetleges egyéb pótlékokon) felül illeti meg. így például ha a Munkavállaló heti pihenőnapja vasárnapra esik, és e napon a Munkavállaló rendkívüli munkát teljesít, megilleti a vasárnapra járó 50 százalék bérpótlék is. [2012/I. törvény 143. §-a.]Jogszabályi indoklás a 143.§-hozA Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő elrendelése esetén járó díjazási szabályokat összhangba hozza a munkaidő fogalmára irányadó szabályozással. Egyértelművé teszi, hogy a Munkavállalót önmagában a rendkívüli munkaidő elrendelése esetén megilleti a pótlék, amennyiben a rendkívüli munkaidő során munkavégzés is történik, a Munkavállaló részére jár a rendes munkabér, ideértve az esetleges bérpótlékot is.
(Munka Törvénykönyve)