2026. június 11. csütörtök Barnabás
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Gyors szakmai segítség
400+ munkaügyi fogalom és magyarázat
Friss jogszabályi és munkajogi tartalmak
3 terület munkaügy, bérszámfejtés, munkavédelem
MNB Árfolyam
Előlegnyújtásból eredő levonás
A munkáltató a munkavállalónak nyújtott előleget a törvényi feltételek szerint levonhatja a munkabérből. A levonásnál figyelemmel kell lenni a munkabér védelmére vonatkozó szabályokra. (Mt. 161. § (2))
Munkaügy Jó tudni!
30 év alatti anyák kedvezménye
A jogosult anyák meghatározott feltételekkel adómentességet élvezhetnek egyes jövedelmeik után. (Szja tv. 29/G. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Foglalkozási megbetegedés
A munkavégzés során fennálló körülmények miatt kialakuló megbetegedés. (Mvt. 87. §)
Munkavédelem Jó tudni!
2012.05.16.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeret lejárta előtt

Munka Törvénykönyve (2012. évi I. tv)


ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a munkaviszony-megszűnéskor a Munkavállaló munkabérét- az általános munkarend,
- a napi munkaidő és
- a teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni.Ha nincs eltérés a teljesített munkaidő és az általános munkarend, illetve a napi munkaidő figyelembevételével meghatározott munkaidő között, a feleknek igényük sincsen egymással szemben.Ha a Munkavállaló az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt a munkaviszonya megszűnéséig többet dolgozott annál, mint amennyit akkor kellett volna, ha a munkaidőkeret is csak a munkaviszony-megszűnés időpontjáig tartott volna, a többletmunkavégzésből eredő bérkülönbözetet meg kell fizetni a részére. Egyúttal vizsgálni kell, hogy a többletmunkaidő rendkívüli munkaidőnek minősül-e (ha ugyanis igen, az kihat a fizetendő bér összegére). Rendkívüli munkaidőnek akkor számít a többletmunkaidő - és a rá vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni - ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt- a Munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a Munkáltató próbaidő alatti azonnali hatályú vagy a működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a Munkavállaló (nem próbaidő alatti) azonnali hatályú felmondásával szűnik meg.Bár a törvény nem mondja ki, de egyértelmű, hogy a Munkavállaló egyéb megszűnési esetekben (például ha ő mond fel, vagy közös megegyezés esetén) többletmunkaidő esetén sem követelheti annak rendkívüli munkavégzés szerinti ellenértékét.Ha a Munkavállaló kevesebbet dolgozott a munkaviszony megszűnéséig, mint amennyit akkor kellett volna, ha a munkaidőkeret is csak addig tartott volna, az állásidőre vagy az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaviszony- a Munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- a határozott idő lejártával,
- a Munkáltató a próbaidő alatt közölt vagy a határozott tartamú munkaviszonyt megszüntető azonnali hatályú felmondásával,
- a Munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával,
- a Munkavállaló - nem a próbaidő alatti - azonnali hatályú felmondásával
szűnik meg. Ilyenkor a Munkáltató munkavégzés nélkül is köteles kifizetni a Munkavállalónak az erre az időre járó alapbérét.Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a munkaviszony
- a Munkavállaló felmondásával,
- a Munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával,
- a Munkáltató a Munkavállaló kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondásával,
- a Munkáltatónak a Munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg.Ilyenkor a Munkáltató levonhatja a munkabérből a le nem dolgozott időkre járó munkabérrészt. [2012/I. törvény 95. §-a.]A Munka Törvénykönyve – összhangban a gyakorlattal – megengedi a munkaidőnek hosszabb idő alapulvételével történő megállapítását. Bár a gyakorlat megegyezett a Munka Törvénykönyve által megfogalmazott szabállyal, de tételes jogi szabály a munkaidő mértékének munkaidő- keretben történő meghatározására eddig nem volt. A Munka Törvénykönyve szabályából világosan kitűnik és ezzel a gyakorlatban meglévő bizonytalanságot is megszünteti, hogy a munkaidő-keretben az általános munkarend figyelembe vételével kell a ledolgozandó munkaidő mennyiségét kiszámítani, amiből következően a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a Munkavállaló beosztása szerint egyébként e napon végez-e munkát vagy sem.A munkaidő-keret tartamát a Munka Törvénykönyve a vonatkozó EU Irányelvvel (2003/88/EK) összhangban határozza meg, ennek megfelelően hosszabb munkaidő-keret megállapítására csak a szokásostól eltérő működési sajátosságú Munkáltatóknál van lehetőség, 12 havi munkaidőkeretet pedig csak kollektív szerződés írhat elő.A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy rendezi munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. Eszerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került.
(Munka Törvénykönyve)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →