A Munkáltató úgynevezett munkaidőkeretben is megállapíthatja a Munkavállaló által teljesítendő munkaidőt. A munkaidőkeret a Munkáltató által meghatározott időszakban ledolgozandó munkaórák meghatározása. Ilyenkor a Munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a Munkáltató által meghatározott hosszabb időegység (munkaidőkeret) átlagában kell ledolgoznia. Azt, hogy az átlag hogyan jön ki, a konkrét munkaidő-beosztás határozza meg. (Például a heti 40 órás munkaidő ledolgozható úgy, hogy a Munkavállaló három napig 10-10 órát, két napig pedig 5-5 órát dolgozik.) A munkaidőkeret tartamát, annak kezdő és befejező időpontját a Munkáltató jogosult - írásban - megállapítani. Erről előzetesen tájékoztatni kell a Munkavállalót. A megállapított munkaidőkeret tartama a kezdetét követően már nem módosítható; ha mégis lerövidítik, a Munkavállalóval úgy kell elszámolni, mintha a Munkáltató eleve e rövidebb időszakra állapította volna meg a keret tartamát. Ebből következően a Munkavállaló által így többletként teljesített munkaidőt rendkívüli munkaként kell elszámolni, míg azt a különbözetet, ami abból adódik, ha a Munkavállaló a lerövidített keretnél is kevesebbet dolgozott, az állásidő szabályai szerint. [2012/I. törvény 93. §-a.] a munkaidőkeret tartama általános esetben (továbbra is) legfeljebb négy hónap (16 hét) lehet. Ez a mérték azonban ezentúl már kollektív szerződés nélkül is növelhető, legfeljebb hat hónapra (26 hétre), ha a foglalkoztatás
- megszakítás nélküli,
- több műszakos,
- idényjellegű
tevékenység keretében történik, illetve ha
- készenléti jellegű,
- a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
- a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
- a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az 50 kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, illetve a zavartalan közlekedést biztosító,
- a vasúti személyszállítás és árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben történik, továbbá
- a kikötőben foglalkoztatott Munkavállaló esetében (a konkrét kikötői munkaköröket nem részletezi a törvény).
[2012/I. törvény 94. §-a.] a kollektív szerződés, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják, a munkaidőkeretet 16 hétnél hosszabb, legfeljebb azonban 12 havi (52 heti) tartamban határozhatja meg. [2012/I. törvény 94. §-a.]A Munka Törvénykönyve – összhangban a gyakorlattal – megengedi a munkaidőnek hosszabb idő alapulvételével történő megállapítását. Bár a gyakorlat megegyezett a Munka Törvénykönyve által megfogalmazott szabállyal, de tételes jogi szabály a munkaidő mértékének munkaidő- keretben történő meghatározására eddig nem volt. A Munka Törvénykönyve szabályából világosan kitűnik és ezzel a gyakorlatban meglévő bizonytalanságot is megszünteti, hogy a munkaidő-keretben az általános munkarend figyelembe vételével kell a ledolgozandó munkaidő mennyiségét kiszámítani, amiből következően a hétköznapra eső munkaszüneti napot attól függetlenül le kell vonni, hogy a Munkavállaló beosztása szerint egyébként e napon végez-e munkát vagy sem.A munkaidő-keret tartamát a Munka Törvénykönyve a vonatkozó EU Irányelvvel (2003/88/EK) összhangban határozza meg, ennek megfelelően hosszabb munkaidő-keret megállapítására csak a szokásostól eltérő működési sajátosságú Munkáltatóknál van lehetőség, 12 havi munkaidőkeretet pedig csak kollektív szerződés írhat elő.A Munka Törvénykönyve újdonsága, hogy rendezi munkaidő-keret lejárta előtti munkaviszony megszűnéssel, megszüntetéssel kapcsolatos igényeket. Eszerint ennek kockázatát annak kell viselni, akinek érdekkörében a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére sor került.
(Munka Törvénykönyve)