Nem változott - Jogilag nem csupán annak van jelentősége, hogy az adott nyilatkozatot megtették-e, hanem annak is, hogy milyen formában. Az alaki kötöttség megsértésével (például az írásba foglalás vagy az indokolás elmulasztásával) tett jognyilatkozat - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - érvénytelen. Az érvénytelenségnek nincs jogkövetkezménye, ha a jognyilatkozatot a felek egyező akarattal tették meg.Jognyilatkozatot akkor lehet alaki kötöttség nélkül tenni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása nem rendelkezik másként (eltérő jogszabályi rendelkezés például a munkaszerződés, a leltárfelelősségi megállapodás, a tanulmányi szerződés írásba foglalása).A Munkáltatónak akkor is írásba kell foglalnia az általa tett jognyilatkozatot, ha tz egyébként nem kötelező, de a Munkavállaló kéri (például egy Munkáltatói utasítást). Ha valamely megállapodást eredetileg is írásba kellett foglalni, akkor azt módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. A megállapodás írásba foglalásáról a Munkáltató köteles gondoskodni, és ennek egy példányát át kell adnia a Munkavállalónak. A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét és a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.Alaki kötöttség az is, hogy a Munkáltató a törvényben meghatározott esetekben (például felmondáskor) írásban köteles indokolni egyoldalú jognyilatkozatát, egyúttal ki kell oktatnia a Munkavállalót az igényérvényesítés, jogorvoslat módjáról és határidejéről. [2012/I. törvény 22. § (5) bekezdése.]. A határidőről való kioktatás mellőzhető, ha a határidő a hároméves elévülési idővel azonos (így például a munkaviszonyt megszüntető Munkáltatói intézkedést 30 napon belül lehet megtámadni, de az elmaradt munkabér kifizetése három évig követelhető; a határidőről csak az első esetében kell kioktatni a Munkavállalót). A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén a Munkavállalói igény csak hat hónapig érvényesíthető (az eddigi három év helyett).Ha a fél (képviselő) nem tud vagy - aktuális állapota miatt - nem képes írni vagy olvasni, a jognyilatkozat írásba foglalásához közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges.Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha azt olyan elektronikus dokumentumban (például e-mailben) közlik, amely alkalmas a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozattétel időpontjának azonosítására. [2012/I. törvény 22-23. §-ai.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve általános szabályként a jognyilatkozatok alaki kötöttség nélküli megtételének elvét mondja ki. A Munka Törvénykönyve ugyancsak a korábbi szabályozással egyezően rendelkezik az alakszerűség elmulasztásának jogkövetkezményéről, azzal az eltéréssel, hogyha a Munkáltató írásbeli nyilatkozata a jogorvoslat határidejéről nem rendelkezik, hat hónap elteltével a jogorvoslat joga nem gyakorolható. Ez utóbbi, a 287. § (3) bekezdésében foglalt szabállyal összhangban álló, jogvesztő határidőt kimondó rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha az adott igény érvényesítésére munkaviszonyra vonatkozó szabály az elévülésinél rövidebb határidőt ír elő. A változtatás indoka az, hogy a Munkáltató a három éves elévülési idő tartamáig nem tartható bizonytalanságban az olyan igények érvényesítése tekintetében, amelyekre a Munka Törvénykönyve az elévüléséhez képest lényegesen rövidebb, harminc napos határidőt (287. §) állapít meg.A (3) bekezdés a ráutaló magatartás egy sajátos, a bírói gyakorlat által jelenleg is elismert esetét rendezi. Ennek értelmében ugyanis az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat is érvényesnek minősül, ha az a felek egyező akaratából teljesedésbe ment.A 23. §. (1) bekezdése fenntartja azt a rendelkezést, miszerint a megállapodás írásba foglalásáról a Munkáltató köteles gondoskodni. A Munkáltató kötelezettségévé teszi azt is, hogy az írásba foglalt irat egy példányát a Munkavállalónak átadja. A (2)-(3) bekezdés a joggyakorlattal egyezően egészíti ki az írásbeli megállapodás egyes formai kellékeit.
(Munka Törvénykönyve)