A Munkáltató a Munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása nem okozhat aránytalan sérelmet a Munkavállalónak. Ez azt jelenti, hogy a Munkáltató döntései - különösen a munkaszerződésben foglaltaktól eltérő foglalkoztatás esetén, például rendkívüli munka, munkakörbe nem tartozó munka elrendelésekor - sérelmet okozhatnak a Munkavállalónak, de ez nem lehet aránytalan. ("Egy példa: az este 10-ig tartó rendkívüli munka elrendelése aránytalanul nagyobb sérelmet okoz annak a gyermekét egyedül nevelő Munkavállalónak, aki emiatt nem tudja megoldani gyermeke hazajuttatását." [2012/I. törvény 53. §-a.]A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jelenlegi szabályait a Munka Törvénykönyve lényegesen egyszerűsíti. Lehetővé teszi a munkaszerződéstől eltérő munkakörben és munkahelyen, illetőleg más Munkáltatónál történő foglalkoztatását, de ezek időtartama naptári évenként a 44 munkanapot akkor sem haladhatja meg, ha ugyanabban a naptári évben más munkakörben, munkahelyen, illetőleg más Munkáltatónál is történik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás. A Munka Törvénykönyve a jelenlegi szabályozáshoz képest ezzel a lényeges szűkítéssel az intézmény kivételes jellegét hangsúlyozza, ami természetesen változatlanul nem zárja el a feleket az elől, hogy a munkaszerződés megfelelő – határozott időre szóló – módosítása alapján hosszabb időre történjék a korábbiaktól eltérő foglalkoztatás. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartamát munkaórában számolják. A két számítási módszer nem variálható, tehát nincs jogszerű lehetőség arra, hogy a megengedett időtartam egy részét munkanapban, más részét munkaórában számolják el.A Munka Törvénykönyve nem veszi át a hatályos Mt.-nek a kirendeléssel kapcsolatos rendelkezéseit. Ebből következik, hogy nem korlátozott az a Munkáltatói kör, ahol a Munkavállaló köteles a Munkáltatója utasítása alapján az 53. § alapján munkát végezni. A más Munkáltatónál történő munkavégzés a Munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti, a 20. § rendelkezései alapján azonban nincs akadálya annak, hogy a Munkáltató a másik Munkáltatót hatalmazza fel képviseletével, azaz meghatározott Munkáltatói jogok gyakorlását átengedheti. A kártérítési felelősség is az általános szabályok szerint alakul, azzal a 166. § (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel, miszerint a Munkáltatók felelőssége a Munkavállalóval szemben egyetemleges.A (3) bekezdés a korábbi szabályozással egyezően határozza meg azt a Munkavállalói kört, amely tekintetében a Munkáltató egyoldalú intézkedésével a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást nem rendelheti el. Lényeges továbbá, hogy a 6. § (3) bekezdés értelmében az eltérő foglalkoztatás elrendelésekor a Munkáltató a Munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni és ez az intézkedése a Munkavállaló oldalán aránytalan sérelemmel nem járhat.Az e § szerint foglalkoztatott Munkavállaló a ténylegesen ellátott munkakör szerinti díjazásra jogosult, de legalább az alapbére megilleti.
(Munka Törvénykönyve)