. A törvény kimondja, hogy a felek jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését. Példái kiköthetik, hogy akkor emelkedik az alapbér, ha az üzleti tervet - esetleg konkrétan meghatározott százalékkal - túlteljesítik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a Munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné (ez alól kivétel, ha a felek a határozott idejű munkaviszony megszűnését például a helyettesített Munkavállaló fizetés nélküli szabadságról való visszatéréséhez mint feltételhez kötik).Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen, azt úgy kell tekinteni, mintha a felek nem is kötötték volna ki.A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta. [2012/I. törvény 19. §-a.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve a Ptk. vonatkozó szabályaival egyezően teszi lehetővé a felfüggesztő, illetve bontó feltétel kikötését. Lényeges eltérés azonban a polgári jogi szabályoktól, miszerint nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a Munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné. Ez utóbbi rendelkezés nem zárja ki azt a gyakorlatban elterjedt megoldást, amely szerint a munkaviszony a tartósabb ideig távol lévő Munkavállaló újbóli munkába állásáig jön létre, ez esetben ugyanis nem feltételről, hanem a határozott idejű munkaviszony tartamának sajátos meghatározásáról van szó.
(Munka Törvénykönyve)