A kormányzati programokban egyelőre a foglalkoztatás bővítésére helyeződik a hangsúly, a versenyképesség erősítése kevésbé érvényesül. Az adminisztráciés teher az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, az adózás idő- és költségigénye évi 262 érára, valamint 351 300 forintra tehető. Ez utébbi a vizsgált cégeknél az átlagos éves árbevétel 1,88 százalékának felel meg. Komoly gondot jelent a legkisebb vállalkozásoknál, hogy alkalmazott felvételével radikálisan megnőnek az adózással kapcsolatos kötelezettségek: míg egy alkalmazott nélküli cég átlagosan 6,66 fajta adót ré le, addig az 1-4 főt alkalmazék már 14,71, a kisvállalatok pedig 17,23 fajtát fizetnek. Pécsi és a budapesti közgazdászok nemrégiben készült tanulmányaiból az derül ki, hogy adózási szempontból mindenképpen érdemes odafigyelni a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, hiszen ez a szektor alkalmazza a foglalkoztatottak egyharmadát. Nemcsak az adómértékek, hanem az adórendszer áttekinthetetlensége, bonyolultsága túlontúl gyakori változtatásai és az ebből fakadó jog- és gazdaságpolitikai bizonytalanság nehezíti a vállalkozások életét.A versenyképesség növelésének egyik legfőbb gátja az elharapédzé és nem hatékonyan működő állami bürokrácia. Az adóztatás magas adminisztratív terhei elsősorban a kisebb cégeket sújtják - derül ki a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán nemrégiben készült tanulmányból. A Szerb Lászlé egyetemi docens által vezetett, mikro- és kisvállalkozások adózással kapcsolatos adminisztratív terheléséről készült felmérése szerint a jogszabályok figyelemmel kísérése több feladatot ré a vállalkozásokra, mint maguknak az elszámolásoknak az elkészítése. Az adminisztratív terhek nagymértékű növekedése negatívan befolyásolja a versenyképességet és további alkalmazottak felvételét, tehát a foglalkoztatás növelését. A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal előtt bemutatott felmérés néhány végkövetkeztetése szinte teljesen egybecseng azzal, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának szakértői készítettek nemrégiben. Szirmai Péter, a központ igazgatója szerint az egyszerűsítés leginkább kívánatos eszközének az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítését tartják a vállalkozók. Emellett persze kevesebb adónemet fizetnének és kevesebb számlaszámon fizetnének a cégek, ami nyilván könnyebbséget jelentene az APEH-nek is. A kutatásokból az is kiderül egyébként, hogy míg a vállalkozók szerint már közelíti az Európai Uniós szintet internetes-számítógépes ellátottságuk, addig az államigazgatás még nem készült fel kellőképpen a feladatra. A Corvinus Egyetem kutatásainak két másik tapasztalata is van. Az egyik, hogy noha a magyar gazdaság szerkezete immár hasonlé az Unióshoz, mégis feleannyi közepes nagyságú vállalat van, mint a közösség más tagállamaiban. Ezzel összefügg a másik tanulság, hogy - mint Szirmai Péter fogalmaz - nálunk hiányzik a tőkesúly. A kis és közepes nagyságú cégek hajója azért is bukdácsol vagy látszik helyenként süllyedni, mert nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy a piaci verseny követelményeinek megfelelően fejlesszenek, bővüljenek, kockázatot vállaljanak. Ezért bár helyenként túlburjánzik az állam, ilyen például a versenyképesség ügye, amelynek az igazgató szerint túl sok - miniszteriális - gazdája van, szükség van az állam piackonform segítségére, támogatására.
(Népszava)