2026. június 12. péntek Villő
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Gyors szakmai segítség
400+ munkaügyi fogalom és magyarázat
Friss jogszabályi és munkajogi tartalmak
3 terület munkaügy, bérszámfejtés, munkavédelem
MNB Árfolyam
Határozott idejű munkaviszony
Olyan munkaviszony, amely előre meghatározott időpontig vagy feltétel bekövetkeztéig tart. (Mt. 192. §)
Munkaügy Jó tudni!
Járulékalap
Az az összeg, amely után a járulékokat meg kell fizetni. (Tbj. 27. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Kötelező jelzés
Meghatározott magatartás vagy védőeszköz használatát előíró jelzés. (2/1998. (I.16.) MüM rendelet)
Munkavédelem Jó tudni!
2012.05.23.

Munkaközi szünet

Munka Törvénykönyve (2012. évi I. tv)


a Munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama, ha 6 órát meghaladja, (továbbra is) 20 perc, de amennyiben a 9 órát meghaladja, ezentúl további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a Munkáltató a Munkavállaló számára a rendkívüli munkaidőt a rendes munkaidő folytatásaként rendeli el, a munkaközi szünet tartamának meghatározásakor össze kell számítani a rendes és a rendkívüli munkaidőt. A munkaközi szünet tartamát - a felek megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése alápján - legfeljebb 60 percre lehet emelni. A Munkáltató egyoldalúan nem növelheti a munkaközi szünet tartamát.A munkaközi szünet tartama - a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott Munkavállalót kivéve - nem része a munkaidőnek, így erre az időre díjazás sem jár. Ettől a kollektív szerződés, a munkaszerződés természetesen eltérhet, és a Munkáltató akár egyoldalúan is rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részeként biztosítja (ez a munkaközi szünet egy részére is vonatkozhat).A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy a Munkavállaló a munkavégzést megszakíthassa, és munkavégzési helyét elhagyhassa. Erre az időre számára semmilyen munkavégzés nem rendelhető el.A munkaközi szünet célja a Munkavállaló pihenése, regenerációja, ezért nem lehet azt közvetlenül a munkavégzés kezdetén vagy végén kiadni. Ha a munkaközi szünetet több részletben adja ki a Munkáltató, és legalább egy részlet eléri a 20 percet, a többi szünet tekintetében ettől el lehet térni. Több részletben a munkaközi szünet egyébként akkor adható ki, ha a Munkáltató - a felek megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján - a törvényes mértéknél hosszabb munkaközi szünetet biztosít.A munkaközi szünet kiadásának időpontját nem kell nyilvántartani, de szükség esetén a Munkáltatónak tudnia kell bizonyítani, hogy a munkaközi szünetet a törvénynek megfelelően biztosította. A Munkáltatónak lényeges érdeke fűződhet a kiadás időpontjának regisztrálásához is, például ha a munkaközi szünetet éjszakai pótlékra jogosító időszakban adja ki. [2012/I. törvény 103. §-a.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve a munkaközi szünet szabályozását egyszerűsíti. A felek megállapodása vagy a kollektív szerződés a Munkavállaló javára eltérhet, így előírhatja a munkaközi szünet munkaidőben történő kiadását. A korábbiakhoz képest a Munka Törvénykönyve - a munkaközi szünet rendeltetésével összhangban - egyértelműen határozza meg a munkaközi szünet kiadásával kapcsolatos Munkáltatói kötelezettséget is.
(Munka Törvénykönyve)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →