2026. június 12. péntek Villő
Időjárás
Betöltés...

MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Gyors szakmai segítség
400+ munkaügyi fogalom és magyarázat
Friss jogszabályi és munkajogi tartalmak
3 terület munkaügy, bérszámfejtés, munkavédelem
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%
Átvevő munkáltató
Az átvevő munkáltató az a munkáltató, aki a gazdasági egységet vagy tevékenységet átveszi. A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározott körben őt terhelik. (Mt. 36–40. §)
Munkaügy Jó tudni!
Reprezentáció
A vállalkozás üzleti kapcsolatainak ápolását szolgáló juttatás. (Szja tv. 70. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Egyéni védőeszköz
A munkavállaló által viselt vagy használt eszköz, amely a veszélyekkel szembeni védelmet szolgálja. (Mvt. 42. §)
Munkavédelem Jó tudni!
2010.04.20.

Uniós jogba ütközik a szakképzési hozzájárulás szabályozása

A magyar szakképzési hozzájárulás ellentétes a letelepedés szabadságának az Európai Unióban garantált elvével


Az Európai Bíréság csütörtöki ítólete alapján:

Hirdetés
Hirdetés
A szabályozás "megakadályozza a cégeket abban, hogy a más tagállamban találhaté fiéktelepeken foglalkoztatott munkavállalóik esetében éljenek a fizetendő szakképzési hozzájárulás csökkentésének a lehetőségével" − érvelt a Bíréság. A magyarországi székhelyű CIBA Speciality Chemicals cég ügyéből kiindult eljáróst lezárva az EU bírósága rámutatott: ez visszatarthatja a magyar cégeket attól, hogy kihasználják az Unión belüli szabad letelepedés lehetőségét.

Az említett cég a csehországi fiéktelepén foglalkoztatott munkavállalói után Csehországban fizeti a közterheket, és ezeken belül - állítása szerint - a szakképzési hozzájárulást is. Miután a magyar adóhatóság egy ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a vállalat az említett munkavállalók után Magyarországon nem fizetett hozzájárulást, bírságot szabott ki rá. A CIBA szerint ugyanakkor a közösségi joggal ellentétes tőle olyan közterheket követelni, amelyeket az érintett munkavállalók foglalkoztatásának helye szerinti tagállamban már megfizetett, és amely közterhek ellentételezéseként Magyarországon ténylegesen semmiféle munkaerő-piaci szolgáltatást nem kaphatna.

Az ítóletben a bíróság elismerte, hogy a CIBA-t így kettős fizetési kötelezettség terheli, hisz az egymáshoz hasonlé közterheket mindkét országban köteles megfizetni. A testület azonban emlékeztetett arra is, hogy "az Uniós jog jelen állapotában a tagállamok nem kötelesek az adójogi joghatóságuk párhuzamos gyakorlásából eredő kettős adóztatás elkerülésére". Az pedig, hogy a CIBA Csehországban foglalkoztatott munkavállalói esetleg nem részesülhetnek a magyar munkaerő-piaci alapból finanszírozott képzésekből, "csupán Magyarország adóztatási jogának és kiadások meghatározására vonatkozó jogának a következménye". Az államnak kell ugyanis eldöntenie, hogy a befizetett összeget a magyar munkaerőpiac szakképzési színvonalának javítása céljából milyen formában használja fel - áll az ítóletben.

"Annak a társaságnak a helyzete, amely Magyarországon rendelkezik székhellyel, és egy másik tagállamban pedig fiékteleppel, e közteher viselése szempontjából kevésbé kedvező, mint egy olyan társaság helyzete, amelynek tevékenysége kizárólag Magyarország területére korlátozédik" - foglalta össze álláspontját a testület. Ismét bebizonyosodott, hogy az Európai Bíréság ítóletei az esetek többségében az előzetes állásfoglalást, az úgynevezett főtanácsnoki véleményt követik. Ebben az eljárósban december közepén adták ki a jogi tanácsadó véleményét Luxemburgban, és tartalmában az ítólet szinte teljes egészében megegyezik azzal.
(HVG)

Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →