A válság kitörése éta négymillió munkahely veszett el az Unióban, de a munkaerőpiac összességében ellenállénak bizonyult - írja a Népszabadság.

A foglalkoztatottak aránya 56,7 százalék volt 2008-ban Magyarországon - az Unióban ezt csak Málta múlta alul 55,2 százalékkal. Az Európai Bizottság által kiadott 2009-es foglalkoztatási körkép szerint még három állam találhaté hatvan százalék alatt: Olaszország 58,7, Románia 59 és Lengyelország 59,2 százalékkal. Az évezred elejón 2010-re kitűzött lisszaboni célok szerint a foglalkoztatásnak hetven- százalékosnak kellene lennie, vagyis az említett országokban tetemes a lemaradás. Nyolc ország jutott túl a megkövetelt szinten: Dánia, Németország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia. A listát Dánia vezeti 78,1 százalékkal.

A hétfőn közzétett elemzés ugyanakkor azt sugallja, hogy a munkaerőpiac általában ellenállénak bizonyult a gazdasági válsággal szemben, a foglalkoztatás kevésbé csökkent, mint a nemzeti össztermék (GDP), s ez a különböző programoknak köszönhető, például a rövidebb munkaidőnek, s annak a politikai célnak, hogy a vállalkozók állami segédlettel is tartsák meg képzett alkalmazottaikat, akár a termelékenység csökkenésének árán.

Az év közepéig a foglalkoztatás négymillióval csökkent az idén az előző év azonos időszakához képest. A múlt év tavaszával összevetve 2009 őszére 9,2 százalékra, 22 millió főre kapaszkodott fel a munkanélküliek aránya és száma. Az Unión belül azonban e tekintetben is nagyok az eltérések: miközben Írországban és Spanyolországban megkétszereződött, a balti államokban megháromszorozédott a munkanélküliség, Ausztriában és Hollandiában alacsony maradt. Írország és Spanyolország mellett Magyarországon és Litvániában mért az Eurostat negatív növekedési ütemet a foglalkoztatásban. A válság előtt az Unió átlagosan nagyon jó éveket zárt. Például 2005 és 2009 között 9,7 millió munkahely keletkezett, felgyorsult a foglalkoztatás növekedésének irama a nők és az idősebbek körében. A válság ugyanakkor elsősorban a férfiakat, a fiatalokat, az alacsony képzettségűeket és a részmunkaidőben alkalmazottakat érintette nagyon hátrányosan - írja a napilap.
(Népszabadság)