2026. június 13. szombat Antal, Anett
Időjárás
Betöltés...

MNB Árfolyam

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Gyors szakmai segítség
400+ munkaügyi fogalom és magyarázat
Friss jogszabályi és munkajogi tartalmak
3 terület munkaügy, bérszámfejtés, munkavédelem
Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO adó: 13%
Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása
Harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához főszabály szerint tartózkodási és munkavállalási jogosultság szükséges. A foglalkoztatónak ellenőriznie kell a munkavállalási feltételek fennállását. (2023. évi XC. törvény 1. § és 17–20. §)
Foglalkoztatás Jó tudni!
Külföldi napidíj
Külföldi kiküldetés során fizetett napidíj. (285/2011. (XII.22.) Korm. rendelet)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Létra használata
A létrák biztonságos alkalmazására vonatkozó munkavédelmi szabályok összessége. (14/2004. (IV.19.) FMM rendelet)
Munkavédelem Jó tudni!
2009.06.29.

A készenléti időt alapvetően munkaidőként kell tekinteni

Az egységes munkaidő-irányelv végleg kudarcot vallot


Az Európai Parlament és a Minisztertanács között régéta tárgyalt munkaidő-irányelv a közvetítő bizottság ülésén április végén, végleg kudarcot vallott. Így az eddigi irányelv marad érvényben. A megegyezés hiányának fő pontjai a következők voltak: a készenléti idő, a többszörös foglalkoztatási szerződés és az opt-out (kivételes szabályozás) kérdései.
Az Európai Bíréság többször úgy ítólte meg, hogy a készenléti időt alapvetően munkaidőként kell tekinteni. Ezt az Európai Parlament az új fogalmazásba is be akarta venni, az Európai Bizottság azonban aktív és inaktív időkre akarta osztani. A több-, ill. mellékfoglalkoztatású munkavállalók esetében az Európai Parlament azt követelte, hogy a maximális munkaidő ne munkaszerződésenként, hanem munkavállalóként legyen érvényes, - de itt sem jött létre megegyezés.
Különösen vitatott volt a Minisztertanácstól – mindenekelőtt Nagy-Britannia és Németország részéről – követelt határidő nélküli opt-outról szóló záradók, amely szerint a munkavállalók beleegyezésükkel akár heti 65 érát is dolgozhatnak. Az Európai Parlament - többségben - azt követelte, hogy a heti munkaidőt max. 48 érára korlátozzák, és a jelenleg érvényes opt-out szabályozásokat csak néhány évre tartsák fenn.
A júniusban újraválasztott Parlamenten és a következő Európai Bizottságon fog múlni, hogy egy elfogadhaté megoldást találjanak ebben, a különösen az egészségügyi személyzet számára fontos kérdésben.
(OrientPress)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →