Az üzemanyag-megtakarítás címén kapott költségtérítés nem tekinthető a munkabér részének, tehát a munkáltató a munkabér levonás során azt nem veheti alapul.

Az Mt. kommentár a munkabérrel kapcsolatban a következő értelmezést adja:

A Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi statisztikai fogalmakat meghatározó módszertani segédlete részletezi, mely jövedelmek képezik a kereset részét. Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek alapbér, (törzsbér), bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bér. A munkabér meghatározásánál nem egyedül annak elnevezése, hanem az azzal kapcsolatos összes körülmény az irányadó. A prémium a teljesítménybér egy fajtája, ezért munkabérként kell számításba venni, és a törvény, valamint az ítólkezési gyakorlat értelmében az átlagkereset-számítás szempontjából munkabérnek minősül a jutalom is.

A kérdés szempontjából mindenféleképpen releváns a BH 1993/772. A jogesetben a munkavállaló felperes álláspontja szerint a szerződésben szabályozott költségtérítést úgy állapították meg, hogy a \"létminimum szerint\" meghatározott munkabért ellensúlyozza. Ez lényegében burkolt munkabért tartalmazott. Megítólése szerint a megyei bíróság a Polgári Törvénykönyv 207. § (4) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával hozta meg az ítóletet. Nem vette figyelembe, hogy a költségtérítésre vonatkozó megállapodás munkabérre szóló megállapodást leplezett.

A Legfelsőbb Bíréság egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a költségtérítésként kapott összeg nem vehető munkabérként figyelembe. Más megítólés alá esik azonban, ha a költségtérítésként feltüntetett és kifizetett összeg egy részéről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem az a munkaviszonyon alapulé személyes közreműködést, a végzett munka anyagi elismerését szolgálja, tehát ha bármilyen formában, de ténylegesen munkabér kifizetése történik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés