Az állami, illetve önkormányzati fenntartású költségvetési szervekre hatályos közjogias jellegű munkajogi szabályozás részeként a Ktv. és a Kjt. törvény lehetőséget biztosít a munkáltató számára a közalkalmazotti/közszolgálati jogviszonyt sértő, vétkes magatartás szankcionálására a fegyelmi, illetve kártérítési felelősség érvényesítése révén. A Legfelsőbb Bíréság Munkaügyi Kollégiuma 20. számú állásfoglalásában kifejtette, hogy a köztisztviselő (közalkalmazott) fegyelmi és kártérítési felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet. Ha a például a köztisztviselő a közigazgatási szervnek anyagi kárt is okozott, és a köztisztviselővel szemben a fegyelmi eljárós rendjón anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést szabtak ki, ez nem akadálya a köztisztviselő kártérítési felelősségre vonásának. Ezen állásfoglalást a közalkalmazottak vonatkozásában is alkalmazni kell.

A Legfelsőbb Bíréság állásfoglalása indokolásában kifejtette, hogy „az anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetések alkalmazása nem zárja ki, illetőleg egymagában nem teszi mellőzhetővé a kárt is okozé köztisztviselő kártérítési felelősségre vonását. Az anyagi hátránnyal is járó fegyelmi büntetés nem jelent egyet a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megsértésével okozott kár megtérítésével. A köztisztviselőnek (közalkalmazottnak) a kártérítési felelősségét nem szünteti meg az, hogy vele szemben olyan fegyelmi büntetést szabnak ki, amely közvetlen anyagi hátrányt is jelent.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés