A munkavállaló részére járó munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - havonta utólag, egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv., továbbiakban: Mt.) azonban ettől eltérést enged az alábbiak szerint:

1.Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni .
2.Ha a munkavállaló részére járó munkabér alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt az ennek megfelelő időpontban kell kifizetni (előleget azonban - legalább havonta - ilyen esetben is fizetni kell) .
Általános szabály szerint a munkabér kifizetésének a tárgyhónapot követő 10-ig kell megtörténnie. Amennyiben a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon ki kell fizetni . Ettől eltérő szabályokat rögzíthet munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása. A munkabért munkaidőben kell kifizetni, de munkaviszonyra vonatkozó szabály ettől eltérően is rendelkezhet. A munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni, italboltban vagy más szórakozóhelyen csak az ott dolgozóknak fizethető munkabér.

Ha a munkáltató a bérfizetésre előírt napnál később fizeti meg a munkavállalóknak járó munkabért, késedelmes fizetése miatt a munkavállalókat hátrány nem érheti. Ezért az Mt. kimondja, hogy a munkáltató a késedelem idejére a polgári jogi szabályok szerint meghatározott kamat fizetésére köteles . A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó szakasza értelmében tehát a késedelembeesés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére köteles a munkáltató .

A sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően 30 napon belül munkaviszonyt létesítő, vagy a fennállé munkaviszonyában 14 napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére 2 hétre járó személyi alapbérét - kifejezett kérésére - előre ki kell fizetni. Az így kifizetett bért - eltérő megállapodás hiányában - 2 hónapon belül két részletben lehet a munkabérből levonni.

Ha olyan helyzet áll elő, hogy a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, mint hogy a munkavállaló a munkabérelőleget le tudta volna vonni, úgy a vissza nem térített bérelőleg fennmaradó része a kiadandé munkabéréből egy összegben levonhaté .

A munkáltató akkor is köteles - legalább havonta - munkabérelőleg fizetésére, ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg .
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés