A fizetés nélküli szabadság nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adhaté. Felmerülhetnek azonban olyan személyes és családi okok, amelyek szükségszerűvé teszik, hogy a munkavállaló távol maradjon munkahelyétől. Némely esetekben - ezeket a törvény pontosan meghatározza - kötelező munkaidő-kedvezményt, illetve szabadságot adni a dolgozónak.Szülési szabadság A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ha "a gyermek olyan helyzetbe kerül (halvaszületés, a gyermek halála, továbbá állami gondozásba adása), amely a személyes anyai közreműködést kizárja," a szülési szabadság időtartama is megrövidül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szülési szabadság idő előtt megszűnik, mégpedig:
- a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével;
- ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon;
- ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon . A szülési szabadság időtartama mindazonáltal - a szülést követően legalábbis - hat hétnél rövidebb nem lehet. A szülési szabadság kiadása a munkáltató kötelessége. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen (az időpont a szakorvos igazolása alapján megtudhaté). Csecsemő örökbefogadásakor a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nőt illetik meg, ami értelemszerűen annyit jelent, hogy neki is jár a szülési szabadság.Gyermekgondozási és ápolási szabadság A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg
- a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából;
- a gyermek tízedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
- a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében . A gyermeket ténylegesen nevelő munkavállaló, tehát az örökbe fogadó és a nevelőszülő természetesen e területen is a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá.Hozzátartozé ápolásával kapcsolatos szabadság Ápolásra, illetve gondozásra nemcsak a munkavállaló kiskorú gyermeke, hanem más családtagja is részorulhat. A tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szorulé közeli hozzátartozéja otthoni ápolása és gondozása céljából az ápolás és gondozás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást vagy gondozást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást vagy gondozást, illetőleg annak indokoltságát az ápolásra vagy gondozásra szorulé személy kezelőorvosa igazolja. Építkezők szabadsága A lakáshoz jutás olyan fontos, társadalmilag méltényolandé cél, hogy a Munka Törvénykönyve is igyekszik elősegíteni az otthonok felépülését. Ennek érdekében, hogy a munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló a saját részére lakást épít (magánerős építkezés). A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. Helyette, de nem mellette, az igénybe vehető fizetés nélküli szabadság tehát csak az egyik felet illeti meg. Ha a fizetés nélküli szabadságot megszakítás nélkül, egybefüggően kérik, azt a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal korábban közölt - időpontban kell kiadni. Ha ellenben a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia . Tekintettel arra, hogy csak az egyik házastárs kérhet fizetés nélküli szabadságot lakásuk felépítéséhez, a munkáltató a munkavállalót kötelezi annak igazolására, hogy házastársa ilyen kedvezményt a saját munkahelyén nem vett igénybe.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)