A közalkalmazottaknál a szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadságaz "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,
az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban és felsőoktatási intézményben betöltött oktatéi munkakör esetén évi huszonegy munkanap.
Pétszabadságként a fizetési fokozattal egyenlő számú munkanap jár, kivéve az 1. fizetési fokozatot. A magasabb vezető állású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető állásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.Speciális szabály, hogy a bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az évodákban, továbbá az alsé-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktaté, nevelő munkét végző közalkalmazottakat (événők, taníték, tanárok, stb.) évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. Ebből a pótszabadságból a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot oktaté, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Évenként öt munkanap pótszabadság jár a tudományos munkatársnak és az ennél magasabb munkakörű tudományos közalkalmazottnak, a föld alatt állandé jelleggel dolgozó, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három érát töltő munkavállalónak öt év után ez tízre emelkedik. A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül egyszerre többféle jogcímen is megilleti, de a fizetési fokozathoz kapcsolédé és a munkakör alapján járó pótszabadság közül csak a magasabb mértékű pótszabadság jár. A munkakör és a vezető beosztés alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kell számítani. A közalkalmazottnak - kérelmére - a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)