A munkavállaló munkaképességének és egészségének megévása érdekében a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 éra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Mindez azt jelenti, hogy túlmunkét is úgy lehetséges elrendelni, hogy a napi pihenőidő biztosítva legyen. A munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kivételesen legalább 8 éra egybefüggő pihenőidő is biztosíthaté. Így másnap a munkavállaló csak olyan időponttól kötelezhető munkára, hogy a 11, vagy kivételesen 8 érás napi pihenőidő számára biztosítva legyen. A munkaközi szünet ("ebédidő") időtartama közalkalmazottak esetében legalább 20 perc, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat érát meghaladja. Ezen túlmenően minden további három éra munkavégzés után - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc legfeljebb egy éra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a napi munkaidő alatt a közalkalmazott többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy érát nem haladhatja meg. Köztisztviselőknél a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a napi munkaidő a hat érát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három éra munkavégzés után legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A heti pihenőnapok A heti pihenőidő szabályozása a Munka Törvénykönyvéhez hasonlé:heti két pihenőnapot kell biztosítani, amiből az egyik vasárnap;
munkaidő-keret alkalmazása esetén lehet heti 48 érás, összefüggő pihenőidő, illetve bizonyos munkahelyeken (pl. megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál, vagy három műszakos munkarendben, készenléti munkakörben - ezek leginkább kérházakban fordulnak elő) munkaidőkeretben dolgozóknál csak havi egy vasárnapot kell kiadni pihenőnapként (de ettől a heti két nap még kötelező marad).
A pihenőnapon végzett munka díjazása közalkalmazottak esetében A közalkalmazottakat a pihenőnapon végzett munka ellenértékeként díjazás illeti meg, ennek médját és mértékét a Munka Törvénykönyve és az ágazati miniszteri rendeletek szabályozzák. A pihenőnapon végzett munka díjazása köztisztviselőknél A köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc - az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan - napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. A szabadság a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében is hosszabb idejű díjazott pihenőidő, mellyel külön témakör foglalkozik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)