A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 96. Paragrafusának (1) bekezdése szerint a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli felmondás esetén alkalmazni kell a rendes felmondásnak azt a szabályát, miszerint lehetőséget kell adni a munkavállaló számára a rendkívüli felmondás közlése előtt arra, hogy megismerje a tervezett intézkedés indokait, és a vele szemben felhozott kifogások ellen védekezzék, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várhaté el.
A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról valé tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a rendkívüli felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról a testületet mint a munkáltatói jogkört gyakorlé szervet tájókoztatják [96. paragrafus (4) bekezdése].
A bírósági gyakorlat szerint a munkavállaló az alábbi magatartásával adott okot a rendkívüli felmondásra:
- az alkalmazott megkérdőjelezte munkahelyi felettese vezetői minőségét, személyére vonatkozóan sértő kifejezéseket tett, a tanúk szerint ocsmány kifejezéseket használt a számára kiadott munka teljesítésével kapcsolatban
- egy elszámolási vita miatt a felperes munkavállaló a munkatársa súlyos sérülésével járó, tettleges durva magatartást tanúsított
- a felperes munkavállaló megtagadta az elfogadott munkahelyi szabályzat aláírását, a munkáltató jogszerű utasításaival nyíltan szembeszegült, éles vitákat kezdeményezett, amelyek miatt a munkáltató több ízben írásbeli figyelmeztetésben is részesítette. A tanúk bizonyították, hogy csúnya szavakat használt.
Ezekben az esetekben a munkavállaló megszegte az együttműködési kötelezettségét. A rendkívüli felmondáshoz tehát igen súlyos ok szükséges, a kötelezettségek szándékos vagy súlyosan gondatlan, jelentős mértékű megszegése, melynek valésága esetén a munkaviszony felmondási idő nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető.
Rendkívüli felmondás esetén tehát a rendes felmondás szabályai - az előbb említett és a törvényben előírt kivételtől eltekintve - nem alkalmazhaték. Amennyiben a munkáltatói rendes felmondást a munkavállaló nem fogadja el, illetve a munkáltató nem ért egyet a munkavállaló rendes felmondásával, abban az esetben a munkavállaló jogosult az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül keresetet benyújtani az illetékes munkaügyi bírósághoz.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)