A korábbi tervekkel ellentétben mégsem vetnek ki 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a legnépszerűbb adómentes természetbeni juttatásokra, például a bérletre, az étkezési jegyre, és az üdülési csekkre. Emiatt azonban kevesebb jut a már beharangozott járulékcsökkentésre, 5 helyett csak 4 százalékponttal könnyítenek a terheken.A tb-járulék kedvezményt a minimálbér kétszereséig lehetne érvényesíteni: körülbelül 140 ezer forintig a 29 százalékos tb-járulék helyett 26,5 százalékot, a háromszázalékos munkadói járulék helyett pedig 1,5 százalékos terhet kellene majd fizetni. Ezzel a lépéssel a munkáltatók járulékterhe dolgozónként legfeljebb 6900 forinttal csökkenne. A 20 fő feletti létszámot foglalkoztatóknak rossz hír, hogy a rehabilitációs járulékot megtripláznák, összege jövő januártól évente 533 forintra rúgna fejenként.Könnyítést jelentene, hogy bér után fizetendő terhek kiszámításánál ugyanabból az adóalapból lehetne kiindulni. A munkadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást a tb-járulék alapjának, míg a munkavállalói járulékot az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjának alkalmazásával lehetne megállapítani. Jé hír, hogy megszűnhet az adómentes juttatások korlátozása, azaz eltörölhetik 54 százalékos szja és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, ha az adómentes jövedelmek együttes értéke túllépi a 400 ezer forintot.A dolgozók bérét, valamint a húszezer forintot meghaladó összegű kifizetéseket a jövőben kizárólag bankszámlára utalhatná a foglalkoztató, kivételt csak azon munkavállaló esetében tehetne, aki olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata.Az adózéknak le kellene mondaniuk a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése és továbbfoglalkoztatása, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása után járó levonásokról, és a mikrovállalkozások foglalkoztatási kedvezményét is eltörölnék.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)