A foglalkoztatáspolitika kiemelt célcsoportja lesz jövőre a 15-64 éves korosztály hozzévetőlegesen 2,6 milliós inaktív rétege, ám az új irányvonalakban előfordulhat, hogy a szakképzettek járnak rosszul, a szakértői vélemény szerint ugyanis valészínűleg nem lesz megszabott bérminimum. Ergo: előírások hiányába a szakképzettek a szakképzetlenekkel megközelítőleg egyenértékű bérezési szinttel számolhatnak jövőre."Annak a lehetősége is fennáll, hogy a minimálbérről megállapodnak a felek, de a garantált bérminimumokról már nem. Ez akár olyan kedvezőtlen visszarendeződést eredményezhet, hogy a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók bérezése újra visszaesik a szakképzetlen munkavállalók bérszínvonalára" - nyilatkozta Simon Gábor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Napi Gazdaságnak adott interjújában, amelyben a 2009-es irányvonalakról volt szé. Mint arról az államtitkár beszámolt, az OÉT tárgyalásainak lehetséges eredményéről még korai nyilatkozni, de az biztos, hogy hosszú és bonyolult tárgyalásokra lehet számítani. Bár a kormány partnerséget vállal abban, hogy hosszabb távú megállapodás születhessen, Simon Gábor valészínűnek tartja, hogy a garantált bérminimumban történő megállapodásra a felek érdekeit és a gazdasági szabályozékat tekintve csekély lehetőség lesz. A most kitűzött 2009-es foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat tekintve az államtitkár elmondta, hogy elsősorban a 15-54 éves 2,6 millió fős inaktív népesség rétegeit fogják priorizálni a foglalkoztatáspolitikai ösztönzőkkel, különös tekintettel a gyermekeiket egyedül nevelő nőkre, a 100.000 fős passzív munkanélküliek csoportjára, az egyéb okból inaktív 344.000 fős szegmensre és a munkavállalástól tartózkodé fiatalokra. Az államtitkár említést tett arról, hogy ezeknek a csoportoknak a Start-régié programmal, valamint a térségi integrált szakképző központok (tiszkek) hálézatával jobb munkavállalási lehetőségeket kívánnak biztosítani 2009 folyamán is. Kiemelte továbbá, hogy a regionális koordináciéval működő képzési struktúra kialakításával a képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet közelíthető egymáshoz. "Ez a hiányszakmák visszaszorulását, a pályakezdők elhelyezkedési esélyének növekedését, valamint az iskolarendszerű és a felnőttképzés összhangjának megteremtését eredményezi. Összességében javulhat a foglalkoztatottság. A tiszkek létrehozásától a szakképzés keresletvezérelt működésének kialakulását várjuk, melynek révén a kereslet és kínálat néhány év múlva érzékelhető médon közeledik egymáshoz." Tény ugyanakkor, hogy szakértők szerint a szakképzettek és képzetlenek közötti bérezési, oktatási szakadók fokozatos összezárását erősen megkérdőjelezheti a szakképzettek emelt bérminimum-szintjónek elmaradása. Ugyanilyen negatív irányba valé ösztönző lehet, hogy a felnőttek szakképzési rendszerében egyre magasabbak a képzési díjak, a pályamódosításra egyre kevésbé van lehetősége az elhelyezkedési problémával küzdők rétegének. Kérdés tehát, hogy a jövő évi törekvések mellett mennyire lesz kifizetődő szakképzésben részt venni, ha a szakképzetlenek bérezése -szabályozás hiányában- erősen közelíteni fog a szakképzettek munkabéréhez?
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)