Az Út a munkához program intézkedéseinek tartalmáról 2008. szeptember 9-én konzultáciét tartott a Kormánykabinet, a részletekről azonban tovább folytatják az egyeztetést a Kabinet tagjai. A programelemek véglegesítése után - előreláthatólag a hónap végén - lehet lezárni a kodifikáciés munkét. A tárca még a parlament őszi ülésszakán benyújtja a programcsomagot az országgyűlésnek.Az "Út a munkához" program fő célja a rendszeres szociális segélyen lévő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzése és foglalkoztathatóságának javítása. Ezen kettős cél megvalésítása komplex megközelítést és egymásra épülő foglalkoztatás-, illetőleg szociálpolitikai intézkedések sorozatának bevezetését követeli meg.
A jelenleg mintegy 200 ezer fős érintett népesség kb. fele életkorából, egészségi állapotából, sajátos egyéni élethelyzetéből következően nem tud munkét vállalni. Ők a jövőben továbbra is rendszeres szociális segélyre lesznek jogosultak, amelynek fejében együtt kell működniük a családsegítő központtal. A többiek kötelezően az állami foglalkoztatási szolgálattal tartják a kapcsolatot, amellyel továbbra is álláskeresési megállapodást kötnek.
A 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára (kb. 7-8 ezer fő) a segély folyósításának feltételévé válik a tanulás. A szakképzetlenek pedig a munkaerőpiac által igényelt szakmákra valé felkészítést nyújté tanfolyamokon vehetnek részt.
Azok esetében, akik az előírt foglalkoztatási kötelezettségeiket, vagy egyéb, az álláskeresési megállapodásban kötelezően megjelölt elemet nem teljesítik, a támogatás megszüntetésére kerül sor.
Az intézkedések főbb hatásai a következők:
- jelentősen lecsökken az aktív korú segélyezettek száma (kb. évi 80-100 ezer fővel), ezért
- csökkennek a társadalmi feszültségek
- markánsan kettéválik a szociális segélyesek, ill. a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora,
- a regisztrált álláskeresők a jövőben valóban a munkára kész és képes népességből kerülnek ki,
- tisztul az önkormányzatok, a családsegítők és az állami foglalkoztatási szolgálat közötti feladatmegosztás és átláthatébbá válik a kapcsolatrendszer,
- a munkaerőpiaci támogatások, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munkanélküliek száma és növekszik a felhasználás hatékonysága,
- a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója javul.
Az intézkedések egy része a hatályos törvényi szabályozás módosítását igényli.
Az átalakítás fő iránya, hogy a jelenleg rendszeres szociális segélyt igénybevevő, de munkára képes személyek a jövőben nagyobb mértékben vegyenek részt a foglalkoztatásban. Ezért az új szabályok szerint a jelenlegi segélyezettek két csoportra - rendszeres szociális segélyben részesülők és közfoglalkoztatási támogatásban részesülők - válnának szét.
A rendszeres szociális segélyben részesülők szociális helyzetüknél fogva (jövedelmi, vagyoni körülmények) szociális ellátásra jogosultak, de munkavégzésre nem kötelezhetők, mivel
- betöltötték az 55. életévüket,
- 3 vagy több gyermeket háztartásukban egyedül nevelnek,
- egészségi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlanok, vagy
- az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek miatt nem munkaképesek.
A közfoglalkoztatási támogatásban részesülők
- szociális helyzetüknél fogva szociális ellátásra jogosultak, és munkavégzésre is kötelezhetők (vagy - bár betöltötték az 55 életévüket, illetve 3 vagy több gyermeket nevelnek a háztartásukban egyedül - saját döntésük alapján munkét kívánnak végezni),
- elsősorban közfoglalkoztatásban (meghatározott csoportjuk - 35 éven aluli, az alapfokú oktatás 8. évfolyamát nem elvégzett személyek - képzésben) valé részvételre kötelezettek,
- a munkavégzés (munkaviszony) időtartama alatt munkabérben részesülnek, a munkában nem töltött időszak alatt pedig az új ellátási formaként bevezetendő közfoglalkoztatási támogatásra jogosultak,
- álláskeresőnek minősülnek,
- az állami foglalkoztatási szolgálattal (ÁFSZ) valé együttműködésre kötelezettek,
- az ÁFSZ által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat vehetnek igénybe.
Aki az együttműködési kötelezettségét megszegi, azt törlik az álláskeresők nyilvántartásából. A javaslat a fekete foglalkoztatást is szigorúbban szankcionálja.
A rendszeres szociális segély megállapításának jelenlegi szabályai nem médosulnának, vagyis továbbra is a család összetételének és jövedelmének figyelembe vételével történne az ellátás összegének megállapítása. A segély összege - a család fogyasztási egységeihez viszonyított arány figyelembevételével - továbbra is a nyugdíjminimum 90 %-áig egészítené ki a család összjövedelmét, és felső határa a mindenkori nettó minimálbér maradna.
A közfoglalkoztatási támogatás havi összege viszont rögzített lenne, a család összetételétől, jövedelmétől függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2008-ban 28.500 Ft) egyezne meg. (Természetesen a munkavégzéssel töltött napokra nem támogatás, hanem munkabér járna, amelyet a minimálbérre vonatkozó szabályok betartásával kell megállapítani).
Mivel a 2009. január 1-jón rendszeres szociális segélyben részesülők esetén az új rendszerre történő átállás 3 hónap alatt fokozatosan történik, a 2009. évi források ennek megfelelően alakulnak. Az átállás évében az ellátásokra 51,4 Mrd Ft-ot kell biztosítani, így a segély előirányzatból 22,9 Mrd Ft csoportosíthaté át a foglalkoztatás finanszírozására, tehát közfoglalkoztatásra 45,4 Mrd Ft áll rendelkezésre.
Az Út a munkához program intézkedéseinek tartalmáról 2008. szeptember 9-én konzultáciét tartott a Kormánykabinet, a részletekről azonban tovább folytatják az egyeztetést a Kabinet tagjai. A programelemek véglegesítése után - előreláthatólag a hónap végén - lehet lezárni a kodifikáciés munkét. A tárca még a parlament őszi ülésszakán benyújtja a programcsomagot az országgyűlésnek. A társadalmi vita második forduléját a napokban indította el Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, ennek keretében már a konkrét intézkedésekről egyeztetnek a társadalmi partnerekkel.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)