A tervezet megszüntetné azt a 21 milliárdos bérkompenzációs keretet, amire az idei adóváltozások vesztesei közvetlenül pályázhattak, a pénzt a cégek bérpótlásának támogatásához csoportosítják át. A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben. A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak.A kompenzációs rendszer bővítését a kormány korábban már jelezte, így a változtatás nem nevezhető váratlannak. Arról viszont nem volt szó, hogy a támogatást a munkavállalók 21 milliárdos keretéből finanszíroznák. Az NGM korábbi közlése szerint a teljes bérkompenzációra mintegy 130 milliárd forintot szán a kormány a költségvetésből. A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak. A munkadóknak megnyitott általános kompenzáció lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban (korábbi munkáltatói járulékban) adott kedvezménnyel. Ez tehát egy munkáltatói adókedvezmény, az adójóváírásnál nem bonyolultabb szabályokkal, a feltétele, hogy az elvárt béremelést a munkáltató végre is hajtsa. Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre.A 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztanák be a munkadók megnyitott általános keretébe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni.A dokumentum szerint „azok a foglalkoztatók, akiknek az objektív gazdálkodási feltételek miatt a béremelésből az 5 százalékos saját rész teljesítése is megoldhatatlan feladatot jelent, illetve annak csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni”, 3 százalékpontos támogatást kaphatnak, így nekik saját zsebből csak egy 2 százalékos, az inflációnál kisebb emelést kell kifizetniük. Ez az előterjesztők szerint „a munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését tudná elősegíteni”.A bérkompenzáció a a közszférában sem zökkenőmentes, számos területen késik, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, könyvtárosok kaptak most több ezer forinttal kevesebbet, mint amire számítottak. Az NGM korábban közölte: a közszférában minden munkavállaló január elsejével visszamenőleg megkapja a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik
(Index)