a rendes munkaidő munkaszüneti napra történő beosztásának esetei megegyeznek a vasárnapi munkavégzés elrendeléséivel, kivéve a több műszakos tevékenységet folytató Munkáltatót, a készenléti jellegű munkakört, a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben történő foglalkoztatásra létrejött munkaviszonyt (ez utóbbi esetekben rendes munkaidő nem osztható be munkaszüneti napra). Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napon csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható Munkavállaló számára, valamint baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy - új elemként - a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el. [2012/I. törvény 12. § (2), 108. § (3) bekezdései.]Munkaszüneti nap továbbra is január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, illetve húsvét- és pünkösdvasárnap tekintetében is. [2012/I. törvény 102. §(1) bekezdése.]Jogszabályi indoklásA Munka Törvénykönyve a hatályos szabályozáshoz képest világosabb és egyértelműbb a rendkívüli munkaidő szabályozásával kapcsolatban. Összhangban a munkaidő fogalmával, a rendkívüliség szempontjából nem a munkavégzést, hanem a munkaidő elrendelését tekinti elsődlegesnek.A Munkavállalók védelme kapcsán a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkavégzés tilalmát kiterjeszti a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállása melletti munkavégzésre is.A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő éves korlátját 250 órában határozza meg, amelyet kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelhet. Fontos új szabály e tekintetben, hogy a Munka Törvénykönyve ennek arányosítását írja elő részmunkaidő, határozott időtartamú, illetve évközben kezdődött munkaviszonyok tekintetében.
(Munka Törvénykönyve)