Korábban általános szabály volt, hogy a munkavállalók munkába állás előtt, illetve meghatározott időközönként kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton vettek részt. Az új szabályozás azonban már nem minden munkakör esetében ír elő automatikusan kötelező alkalmassági vizsgálatot.

A hangsúly egyre inkább a kockázatalapú megközelítésre helyeződik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak elsősorban azt kell vizsgálniuk, hogy az adott munkakör milyen egészségügyi kockázatokat hordoz magában, és ezek indokolják-e az alkalmassági vizsgálatok elvégzését.

Továbbra is vannak olyan munkakörök, ahol a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elengedhetetlen. Ide tartozhatnak például a veszélyes gépek kezelői, a magasban dolgozók, a veszélyes anyagokkal munkát végzők, illetve bizonyos egészségügyi vagy közlekedési területen foglalkoztatott munkavállalók.

A munkáltatók felelőssége továbbra is fennmarad. Attól, hogy egy adott munkakör esetében nem kötelező az alkalmassági vizsgálat, a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló biztonságosan végezhesse munkáját, és egészségi állapota megfeleljen a munkaköri követelményeknek.

A változás különösen a kisebb vállalkozások számára jelenthet könnyebbséget, hiszen bizonyos esetekben csökkenhetnek a rendszeres alkalmassági vizsgálatokkal járó költségek és adminisztrációs feladatok. Ugyanakkor a döntések megfelelő dokumentálása továbbra is kiemelten fontos.

A HR és munkaügyi szakemberek számára új feladatot jelenthet a munkakörök felülvizsgálata és a kockázatok értékelése. Érdemes áttekinteni, hogy mely munkakörök esetében indokolt a továbbiakban is a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat, és mely esetekben elegendő a munkáltatói kockázatértékelés.

A munkavállalók szempontjából a változások nem jelentik azt, hogy csökkenne az egészségvédelem szintje. Éppen ellenkezőleg, a cél az, hogy ott legyen kötelező vizsgálat, ahol valóban indokolt, és a munkakör egészségügyi kockázata ezt szükségessé teszi.

A munkáltatóknak célszerű szakember bevonásával áttekinteniük a jelenlegi gyakorlatot, különösen akkor, ha különböző kockázati besorolású munkakörökben foglalkoztatnak munkavállalókat. Egy jól elkészített kockázatértékelés a későbbi munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések során is fontos dokumentum lehet.

A foglalkozás-egészségügyi szabályok változása egyszerre jelent könnyítést és felelősséget a munkáltatók számára. A legfontosabb feladat továbbra is az, hogy a munkavállalók biztonságos és egészséget nem veszélyeztető körülmények között végezhessék munkájukat.