A Munkáltató a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat. A heti pihenőidő fogalma alapvetően különbözik a heti pihenőnapétól. Míg a heti pihenőnap tartama, kezdetének és végének időpontja független a beosztás szerinti munkaidő kezdetétől, illetve befejezésétől, addig a heti pihenőidő a beosztás szerinti munkaidő befejezésétől a következő munkanapra eső beosztás szerinti munkaidő kezdetéig tart.A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani (kivéve a kizárólag szombati és vasárnapi munkavégzésre létesített részmunkaidős munkaviszonyban álló Munkavállalót).Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a Munkáltató a Munkavállalónak hetente legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat. Ennek azonban az a feltétele, hogy a Munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak tartama alatt a munkaidő-beosztása átlagban legalább heti 48 óra heti pihenőidőt biztosítson. (Heti pihenőidőnek csak az egybefüggő legalább 40, illetve 48 órát elérő tartam minősül, tehát e kivételes rendelkezés alkalmazása során a Munkavállalónak alkalmanként 48 órát meghaladó, megszakítás nélküli heti pihenőidőben kell részesülnie.) A heti pihenőidőt havonta egy alkalommal ilyen esetben is vasárnapra kell beosztani. [2012/I. törvény 106. §-a.]A napi, illetve heti pihenőidőkkel kapcsolatban a Munka Törvénykönyve lényegében a hatályos szabályozást tartja fenn, de a gyakorlat számára egyértelműben fogalmaz. Eszerint a Munka Törvénykönyve hat nap munkavégzést követően a rendes munkaidőben való foglalkoztatást korlátozza, amely azonban nem akadálya a rendkívüli munkaidő elrendelésének.
(Munka Törvénykönyve)