A távolléti díjnak is a leglényegesebb eleme a személyi alapbér. Döntően ehhez igazodik a távolléti díj összege oly médon, hogy a személyi alapbérhez járulnak a havi rendszerességgel visszatérően számfejtett bérpótlékok. Abban az esetben, ha a munkavállalónak nincsenek bérpótlékai, a távolléti díj megegyezik a személyi alapbér mértékével. Rendszeres bérpótlék az, ami a rendszeresen munkét végző munkavállalót folyamatosan megilleti. Ilyen lehet például a vezetői, gépjárművezetői pótlék, műszakpótlék, nyelvtudási, oktatási pótlék, tereppótlék, különélési pótlék. A távolléti díj számításánál műszakpótlékként – két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7, 5 százalékét –, a munkavállaló több műszakos munkaidő beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékét, illetve folytonos munkarendben történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 20 százalékét kell figyelembe venni.
A távolléti díjra vonatkozó szabályok közül a túlmunka teljesítésére számított kiegészítő pótlékra olyan rendelkezés van, hogy ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra túlmunkét teljesített, távolléti díja megállapításánál túlmunka miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban a túlmunka 100 éránál kevesebb, akkor a személyi alapbér 3%-a, ha 100 éránál több, akkor a személyi alapbér 5%-a.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)