A szakközép-iskolai évek szolgálati időbe valé számítása kapcsán eddig egymásnak ellentmondé első- és másodfokú döntések születtek a bíróságokon - mutatott rá Lomnici Zoltán, az LB elnöke. A legfelsőbb bíróság tagjai nem látják indokoltnak, hogy a nyugdíj szempontjából különbség tegyenek a szakközép-iskolában és a szakmunkásképzőben szerzett tanulmányi időszak beszámítása között, márpedig az utébbiaknál már korábban is szolgálati időnek ismerték el ezt.

A jogegységi döntés a fegyveres testületeknél szolgálókat érinti, ám a döntésből egyenesen következik, hogy a polgári szakmák esetében sem lehet különbözően értékelni a szakmunkás- és a szakközép-iskolai éveket. A szakmunkásképzőben töltött tanulmányi időszak ugyanis a polgári szakmák mindegyikében a nyugdíjjogosultság szempontjából jogszerző évnek számít, az Legfelsőbb Bíréság tegnapi ítólete pedig kimondja, hogy a szolgálati idő számítása terén nem indokolt a különbségtétel a kétfajta szakképzés között - magyarázza a Napi Gazdaság.

A fegyveres testületeknél 25 év szolgálati idővel, míg a polgári szakmákban 40 év munkában töltött évvel kell rendelkezni ahhoz, hogy előrehozott nyugdíjba lehessen menni, így mindkét esetben jelentősen nőhet a nyugdíjba menők száma. Arról nem is beszélve, hogy a nyugdíj összege is függ a szolgálati időtől, így ebből a szempontból is jobban járnak a munkavállalók. Mindazonáltal a kérdést egy jogszabályban is tisztázni kell, csak ez után hivatkozhatnak a könnyítésre a nyugdíjba készülők. A kormány egyelőre nem kommentálta a Legfelsőbb Bíréság szébeli döntését.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)