Ellenőrzés. A tervek szerint a jövőben régiénként hat, vagyis összesen 42 főállású építésfelügyelő dolgozna az országban. Áldatlan helyzet oldédna meg ezzel, hiszen az országos hálézatban ma mindössze tíz szakember dolgozik teljes munkaidőben, másik tíz pedig részmunkaidőben.

A jogszabálytervezet készítője – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – szerint a létszámbővítés elrendelését egyebek között az indokolja, hogy viszsza kell szorítani az építési szabálytalanságokat, meg kell teremteni a folyamatos ellenőrzést, hatékonyabban szükséges érvényre juttatni az építési jogszabályokat, valamint ki kell fehéríteni az építőipari feketemunkét. Az indoklásban az is szerepel, hogy amíg a többi hatósági ellenőrzést végző szerv, így az adóhivatal, a munkaügyi főfelügyelőség megerősödött, addig az építésfelügyelet fejlesztése elmaradt.

Akkor lenne hatékony a szervezet, ha a kiadott építési engedélyek fele ellenőrizhetővé válna, ezzel szemben jelenleg az építésfelügyeleti vizsgálatok száma minimális, a megindult építkezéseknek alig néhány százalékához jut el a felügyelő. Pedig az ő feladata lenne, hogy ellenőrizze, megvannak-e a szükséges kivitelezési engedélyek és más dokumentáciék. Vizsgálja a felhasznált anyagokat, az építési módszereket, eljárósokat s azt is, hogy mindezek megfelelnek-e a szakmai követelményeknek, s teljesülnek-e a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények. Tehát a felügyelőnek kellene feltárnia a szabálytalanságokat, hiányosságokat, s adott esetben kiszabni a büntetést.

A tervezethez mellékelt adatok szerint 2005-ben több mint 88 ezer építési engedélyt adtak ki Magyarországon, az építésfel-ügyeleti hatóság a megkezdett építkezések 2,9 százalékét, összesen 2349 épületet ellenőrzött. Az egyes megyékben eltérő a helyzet: a kiadott építési engedélyekhez viszonyítva Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végezték a legkevesebb ellenőrzést. A legaktívabbak Négrád megyében voltak a felügyelők. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy a kivitelezések közel egyharmadát nem irányította felelős műszaki vezető, az esetek csaknem felénél eltértek az engedélyektől, a kiviteli terv az építkezések 15 százalékánál hiányzott. A felügyelet a vizsgálatok 13,8 százalékában szerkezeti, ennél is nagyobb arányban pedig más jellegű hibát észlelt. A beépített anyagok megfelelőségét az építkezések egyharmadánál nem tudták igazolni. Kirívé mulasztások miatt az esetek 3,3 százalékában kellett elrendelni a legsúlyosabb büntetést, az építkezés leállítását.

A felügyelet tervezett bővítése – azaz a plusz 32 főállású szakember alkalmazása – az előterjesztő számításai szerint 210 (fejenként 6,56) millió forintba kerül. A rendszer fejlesztéseinek forrásairól a szaktárca gondoskodik a 2008. évi költségvetés tervezésekor.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)