A fokozott szorongás már rövid távon érezteti egészségkárosíté hatását, ami kezdetben gyomor-, illetve nyombólfekélyben, magas vérnyomásban, cukorbajban vagy lelki betegségekben manifesztálédik. Hosszabb távon viszont magában hordozza a rosszindulatú daganatok, a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

A totális kimerültség jellemzi a burnout, magyarul a kiégés-szindrémát, amelyet Németországban már hivatalosan is betegségnek ismertek el. Ez nem csak a menedzserek betegsége, gyakorlatilag minden hatodik német szenved tőle. Legfőbb tünete a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Az érintettet a reménytelenség érzése, a célok és ideálok elvesztése, a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemzi.

Németországban már bírósági ítólet is született arról, hogy a kiégés-szindréma munkaképtelenséget okoz, ezért a biztosítéknak ilyen esetben is fizetniük kell a biztosított után. A kiégés okaként pszicholégusok három dolgot említenek: a stresszt, a motivácié, illetve a sikerólmény hiányát és a munkahelyen megromlott kapcsolatokat.

A figyelmeztető jelek közül először az alvászavarok, majd a koncentráciés gyengeség, a fáradtság és a korlátozott teljesítőképesség jelentkezik. Ha semmit nem tesznek ellene, rosszabbodik a helyzet, a beteg elhanyagolja a szociális és társasági kapcsolatokat és a hobbikat. Végső soron az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja - mondta a freiburgi egyetemi klinika egyik vezetője, aki szerint az ember számára a másik ember a legerősebb aktiválé szer.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)