Hollandia várhatéan a mostani liberalizácié után sem tartozik majd honfitársaink kedvenc munkavállalási célországai közé. Az elmúlt esztendőkben évente hatszáz és hétszáz között volt a magyaroknak kiadott munkavállalási engedélyek száma Németalföldön, közülük a legtöbben kertészeti üzemekben vagy sofőrként dolgoztak. Így a magyarok jelenléte elhanyagolhaténak mondhaté, hiszen Hollandiában tavaly 59 ezer kelet- és közép-Európai állampolgár kapott munkavállalási engedélyt (közel kilencven százalékuk lengyel volt).

Már a 2004. május 1-jei EU-csatlakozás éta szabadon vállalhatnak munkét a magyarok Nagy-Britanniában, Ír- és Svédországban. A legnagyobb érdeklődés a magyarok körében is Nagy-Britannia iránt mutatkozott, ahol a becslések szerint immár a hatszázezer főt is meghaladhatja a kelet- és közép-Európai térségből érkezett legális munkavállalók száma - a zömük persze ott is lengyel. Londonban és más brit nagyvárosokban már a lengyel konyhához szükséges élelmiszerekre szakosodott boltok, lengyel nyelvű helyi újságok, kifejezetten lengyelek számára készült bankkártyák is elérhetők.

Szabadon vállalhatnak munkét a 2004-ben csatlakozott államok polgárai tavaly május éta Finn-, Görög- és Spanyolországban, illetve Portugáliában is, július éta pedig Olaszország is teljesen liberalizálta előttük a munkaerőpiacát. Franciaországban, ahol jelenleg 61 szakmában könnyített és gyorsított eljárósban adják ki a munkavállalási engedélyeket (a többi szakmában viszont szigorú a korlátozás), a munkaügyi minisztérium lapértesülések szerint még ezen a héten dönt arról, hogy további harminc-egynéhány szakmát nyit meg a kelet-Európaiak előtt, többek között az informatikában, a könyvvitelben és az iparban. Párizs a teljes liberalizáciét azonban a csatlakozási szerződésben biztosított hétéves időszak legvégére, 2011. május 1-jóre halasztja.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)