A bizottság álláspontja az, hogy a magyar iparűzési adó nem forgalmi adó jellegű, vagyis kivetése nem sérti azt az Uniós szabályt, hogy egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni, ami Magyarország esetében az áfa - erősítette meg Kovács Lászlé az MTI értesülését a hírügynökség brüsszeli tudésítéjának nyilatkozva. Az Európai Bíréság a brüsszeli bizottság mellett bekéri a Pénzügyminisztérium véleményét is, valamint az érintett, az eljáróst kezdeményező cégek véleményét.

A luxemburgi székhelyű Uniós bíróság azt követően fordult állásfoglalásért Brüsszelhez, hogy Magyarországról néhány cég megkeresése alapján két bíróság (a Zala megyei és a fővárosi) jogértelmezést kért tőle a témáról. Az Európai Bíréság az ilyenkor szokásos eljárós szerint véleményt kért az Európai Bizottság jogi szolgálatától is, amely az adó- és vámügyi főigazgatóság szakmai álláspontja alapján készítette el pozícióját.

A bíróság véleményt kér emellett arról is, hogy az érintettek szükségesnek tartják-e tárgyalás lefolytatását. Az Európai Bizottság álláspontját képviselő jogi szolgálat tárgyalást nem tart szükségesnek. Amennyiben a PM és az érintett cégek sem tartják ezt szükségesnek, akkor a bíróság legkésőbb ez év őszén meghozza a döntést, amely a hasonlé olasz adó ügyét alapul véve az iparűzési adót nem fogja a közösségi jogrenddel ellentétesnek minősíteni, így azt nem kell megszüntetni.

Amennyiben bármelyik fél ragaszkodik a tárgyaláshoz, az értelemszerűen késleltetni fogja a bíróság döntését, de annak lényegét minden valészínűség szerint nem fogja befolyásolni - tette hozzá Kovács Lászlé. Korábbi értesülések szerint az Uniós bírósági döntésnek 300-500 milliárd forintos kihatása lehet.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)