Korábban általános gyakorlat volt, hogy a munkavállalók munkába lépés előtt, illetve meghatározott időközönként kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton vettek részt. Az új szabályozási környezet azonban nagyobb hangsúlyt helyez a munkaköri kockázatok vizsgálatára, és bizonyos esetekben lehetőséget biztosít a munkáltatóknak arra, hogy a vizsgálatok szükségességét a munkakör sajátosságai alapján mérlegeljék.

A változások egyik legfontosabb célja az adminisztráció csökkentése és a munkáltatók terheinek mérséklése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállalók egészségének védelme háttérbe szorulna. A munkáltató továbbra is felelős azért, hogy a munkavégzés biztonságos körülmények között történjen, és a munkakör ne veszélyeztesse a munkavállaló egészségét.

Különösen fontos szerepe marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak azokban a munkakörökben, ahol a munkavállaló fokozott fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichés terhelésnek van kitéve. Ilyen lehet például a gépkezelés, a magasban végzett munka, a veszélyes anyagokkal történő munkavégzés vagy egyes egészségügyi tevékenységek.

A munkáltatóknak célszerű felülvizsgálniuk a meglévő kockázatértékeléseket, és meghatározniuk, hogy mely munkakörök esetében indokolt továbbra is a rendszeres foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat. A megfelelő dokumentáció kiemelt jelentőségű, hiszen egy esetleges munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzés során igazolni kell a döntések megalapozottságát.

A HR és munkaügyi területen dolgozók számára a változások egyúttal új feladatokat is jelentenek. A munkakörök besorolásának felülvizsgálata, a szükséges nyilvántartások vezetése és a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mind hozzájárulhat a jogszerű foglalkoztatáshoz.

A munkavállalók oldaláról nézve a foglalkozás-egészségügyi rendszer továbbra is fontos védelmet biztosít. Az egészségi állapot és a munkaköri követelmények összehangolása nemcsak a balesetek megelőzését segíti elő, hanem hozzájárulhat a hosszú távú egészségmegőrzéshez is.

A vállalkozások számára érdemes szakértő bevonásával áttekinteni a jelenlegi gyakorlatot, különösen akkor, ha többféle munkakörben foglalkoztatnak munkavállalókat. Egy jól kialakított rendszer egyszerre biztosíthatja a jogszabályi megfelelést és a munkavállalók egészségének védelmét.

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok területén bekövetkezett változások nem a munkavédelem csökkentését szolgálják, hanem a kockázatalapú szemlélet erősítését. A hangsúly egyre inkább azon van, hogy ott történjen vizsgálat, ahol arra valóban szükség van.

A 2026-os év egyik fontos HR és munkaügyi feladata a foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek felülvizsgálata, a kockázatok értékelése és a megfelelő dokumentáció kialakítása lesz annak érdekében, hogy a foglalkoztatás továbbra is biztonságos és jogszerű maradjon.