Foglalkoztatási támogatások

Az álláskeresési járadék folyósításához szükséges együttműködési kötelezettség rendelkezései, valamint az ehhez kapcsolédé álláskeresési megállapodás tartalmi feltételei változnak a foglalkoztatási törvényben. Együttműködési megállapodást akkor lesz kötelező kötni, ha az álláskereső álláskeresési támogatást kap vagy rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban foglaltak alapján elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével köteles együttműködni. Az álláskeresési segély - a törvényben meghatározott időtartamon belül, a jogosultsági feltételek fennállása esetén - többször is igénybe vehető.

Regionális munkaügyi központok

A munkaügyi központok szervezeti átalakítása 20 központi költségvetési szervet és egy középirányíté szervet érint. A regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek lesznek, tehát jogi személyek, önállé szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll majd.
A kirendeltség jár el a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a döntése ellen benyújtott fellebbezéseket a regionális munkaügyi központ főigazgatója bírálja majd el.

Foglalkoztatási támogatások

Egységes lesz a foglalkoztatási támogatási rendszer, megszűnnek a több jogszabályban párhuzamosan szabályozott támogatások. A módosítás elsősorban a munkabér és járulékainak megtérítésén alapulé támogatásokat érinti, ugyanis ezek az eszközök az Uniós szabályok alapján változatlan tartalommal csak 2006. december 31-éig alkalmazhaték. Ezt követően ezek a támogatások csak akkor felelnek meg a közösségi jognak, ha de minimis (csekély összegű) támogatásként folyósítják. Ellenkező esetben ezeket a lehetőségeket meg kell szüntetni.

A jelenlegi bértámogatások a munkabér, illetve annak járulékai különböző százalékai erejóig igényelhetők. Az eddigi bér-és járulék jellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek.
Az új bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósíthaté, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetve 60 százalékáig. Emellett megmarad a munkaerőpiaci program keretében nyújthaté bérköltség-támogatás is, amely a munkabér és járulékai 100 %-os folyósítását teszi lehetővé. Változik a vállalkozásindításhoz adhaté támogatás és új támogatási forma lesz a mobilitási támogatás, amely az ingázé álláskeresőket segíti.

A képzési támogatásként folyósított keresetpétlé juttatás emelkedik, feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illetve elfogadott, legalább heti húsz érát elérő (intenzív) képzésben valé részvétel. Beépül a képzési támogatásba, és önállé támogatási formaként megszűnik a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújthaté képzési támogatása, a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, valamint a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása.

Szakképzés, érdekegyeztetés

Csökkennek az adminisztráciés terhek és egyben emelkedik a költségként elszámolhaté összeg, azonban kizárólag az akkreditált felnőttképzési intézmények juthatnak állami támogatásokhoz. A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos szabályok megváltoztatásával prébálják a kisebb cégeket a gyakorlati képzésbe bevonni azzal, hogy a minimálbér másfélszereséről annak kétszerésére emelik az átalányként elszámolhaté költségek összegét. A mikro- és a kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzésével összefüggésben az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben csökkenthetik a hozzájárulási kötelezettségüket. További könnyítés, hogy az OKJ-ben nem szereplő képzések elszámolhatósága tekintetében eltörlik a munkaügyi tanács engedélyének a beszerzését. A döntéshozatal helyett egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettség bevezetésére tett parlamenti javaslatot a munkaügyi tárca. Normatív támogatás ezentúl csak a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévők és a fogyatékkal élő felnőttek számára jár.

Érdekegyeztetés

Mulasztásos alkotmányellenességet küszöböl ki az a törvény, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács működését szabályozza. Emellett létrejön az Ágazati Párbeszéd Bizottság, amely kétoldalú férum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai, így az ágazati érdekegyeztetés hatékonyságát növelheti. A cél olyan új intézményrendszer kialakítása a hazai érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultáciét, a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését.

Munkavédelem

Januártól közzéteszik azoknak a munkavédelmi jogsértést elkövetett cégeknek a listáját, amelyeket megbírságolnak. Ezek a cégek így elesnének bizonyos állami támogatásoktól, pályázati lehetőségektől. Szervezeti változások is lesznek jövőre, ugyanis Az ÁNTSZ munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait ezentúl a munkaügyi felügyelőségek fogják ellátni. Ezzel egyidejűleg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségből (OMMF) létrejön egy új, integrált felügyelet, amelyet egységesen "munkavédelmi hatóság" elnevezést kap.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)