Tavaly 32 ezren veszítették el állásukat, ötezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban – derült ki a Foglalkoztatási Hivatal a Világgazdaság számára összeállított adataiból. A legnagyobb létszámvesztő ágazat a feldolgozóipar volt, az összes elbocsátott több mint fele innen kapta meg a felmondélevelét. Közel ötezer kollégától váltak meg a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás területén működő foglalkoztatók.

Érdekesség, hogy a Foglalkoztatási Hivatal 5000 vállalkozás munkaerőigényét vizsgáló tavaly őszi elemzése szerint épp a létszámcsökkentő ágazatok küszködnek szakemberhiánnyal. Az egészségügyben az intézmények negyven százaléka jelezte a munkaerőhiányt, míg a feldolgozóiparban a cégek egyötödének okoz problémát, hogy az álláspiacon lévők végzettsége nem felel meg a foglalkoztatók igényének. A szállítás, posta, távközlés területéről négyezernél is többen váltak munkanélkülivé, míg a kereskedelemből több mint kétezren. A legkevesebb felmondélevelet az energiaipar munkadói osztották ki.

A munkaügyi központokhoz beérkezett létszámcsökkentési bejelentések, valamint a tíz fő feletti létszámfelvételek és munkahelyteremtések alapján 21 110 dolgozóval volt több decemberben a hazai munkaerőpiacon, mint 2005 elejón. A létszámot bővítő cégek száma közel 2200 volt, ezek több mint 53 ezer új kollégát vettek fel. Bár a mérleg kedvező, úgy tűnik, leginkább a munkaerőpiac lassulása, a vállalkozások évatossága apasztja az elbocsátásokat. Az új munkaerő betanítása hosszú idő és drága, a régi dolgozók ismerik a cég szokásait, kultúráját, speciális tudással bírnak, elbocsátásuk a végkielégítés miatt egyébként is drága – sorolta a munkaerőcsere lassulásának okait Horváth Éva. A Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője hozzátette, több vállalat munkakörbővítéssel oldja meg a kollégák motiváciéját, akik így új kihívásokhoz jutnak, a cég pedig másfél vagy akár két munkakört is egy dolgozóra bízhat.

A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint egyébként a tavalyi volt a második év, hogy újra csökkentek a hazai elbocsátások. Az 1993–1995 közötti drasztikus elbocsátási hullám után 2003-ban a negyvenezret is megközelítette a felmondások száma, amely azéta folyamatosan apad. Igaz, az FH intézményeihez, a munkaügyi központokhoz, a jelenlegi szabályzék alapján csak a csoportos létszámcsökkentést kell bejelenteniük a vállalatoknak, így az egyenként történő elbocsátásokról nem készül statisztika. A bejelentési kötelezettség azokra a munkadókra vonatkozik, akik 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz kollégát küldenek el, vagy ha 100, illetve annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 százalékának osztanak ki felmondélevelet. Ha a munkadó 300 vagy annál is több kollégát foglalkoztat, és minimum 30 dolgozótól akar megválni, akkor szintén bejelentési kötelezettség terheli. Az FH munkaerő-piaci felmérése alapján az idén is bővül a foglalkoztatás, legalább 40-50 ezerrel többen dolgozhatnak majd 2006 végén, mint jelenleg. A felmérésben részt vevő cégek – leginkább az idegenforgalomban, az építő- és a feldolgozóiparban, valamint a gazdasági szolgáltatások terén – ugyanis átlagosan 1,2 százalékkal növelik majd a statisztikai létszámukat.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)