A Világgazdaság cikke szerint közel húszezer diplomás fizetése még a 63 ezer forintot sem éri el havonta, ám úgy tűnik, a bérminimum bevezetése sem javítana a helyzetükön, hisz többségűk szürkefoglalkoztatottként zsebbe kapja a bérét. A kormány 63 ezer forintos jövő évi minimálbér-javaslata 36, a képzettséghez kötött legkisebb keresetek további 32 milliárd forint többletkiadást jelentenének itthon a vállalkozásoknak.

A korábbi terv szerint jövőre minimum 70 ezret kerestek volna a szakképesítést szerzettek, sőt a diplomások sem kaphattak volna 77 ezer forintnál kisebb fizetést. Ám a kormány a múlt héten ennél már szolidabb havi fix bevezetésére tett javaslatot, az alkudozást ma folytatja erről a szakszervezetekkel és munkadói képviseletekkel.

A bérminimumok mérséklését valészínűleg az a hatástanulmány is ösztönözte, amely ágazatonként, cégnagyság szerint és régiés bontásban elemezte a háromfokozatú minimálbér bevezetését. A személyi alapbérek és a besorolások alapján készült kalkulácié szerint ugyanis a minimálbér 63 ezer forintra emelése 36, a középfokúak és a szakképzettek garantált bére további 32 milliárd forint többletkiadást jelentene a vállalkozásoknak.

A munkaügyi tárca számításai szerint összesen 380 ezer embert érint a képzettséghez kötött minimálbér. Többségük – 317 ezer ember – szakképzett- és diplomás-alapfizetése jelenleg még a jövő évre javasolt minimálbért sem éri el. Összesen 19 ezer diplomés alapfizetése ennél is kevesebb. Mégsem ők, hanem a kormány járna jól a differenciált minimálbérrel - állítják a lap által megkérdezett munkadók.

A szürkegazdaság közép-, illetve felsőfokú foglalkoztatottjai ugyanis továbbra is zsebbe kapják majd a pénzt, ami az emelkedő bérminimum miatt várhatéan kevesebb lesz, ám az utánuk fizetendő közterhek az államkaszszát gazdagítják. Különösen, hogy a bérminimum csak a minimálbér összegéig lesz adómentes, a felette lévő rész után szja-t fizet a dolgozó.

A differenciált legkisebb kereset a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, valamint a pénzügyi közvetítő cégeknél kevésbé okozna megprébáltatást, itt fél százalékkal sem növekedne az éves bértömeg. Hasonléan alakulna a teher a vegyianyag-, a villamosgép-, műszer-, valamint a járműgyártéknál. Aggédhatnak viszont a textilipar, a bőrgyártás és a vendéglátás munkadói, itt ugyanis a garantált bérminimumok miatt a vállalkozásoknak három százalékkal kellene többet szánniuk a fizetésekre az ideinél.

A régiék közül Közép-Magyarország foglalkoztatóinál kell a legtöbb, összesen 120 ezer dolgozó alapfizetését korrigálni. Közülük százezren most is 63 ezer forint alatt keresnek. Az arányok alapján mégis az Alföld és a Dél-Dunántúl a problémásabb, az összes alkalmazotthoz képest ugyanis kifejezetten magas az alacsony keresetűek száma.

Míg a legalább ezerfős cégek mindössze húszezer dolgozó bérét lesznek kénytelenek emelni, addig a kisvállalkozások jövő évi bérgazdálkodása jócskán megsínyli az emelést. Az 5–50 fős vállalkozásoknál például közel 264 ezer alkalmazott fizetését kell korrigálni. A lapnak név nélkül nyilatkozé munkadók szerint főleg a kisvállalkozásoknál fordul majd elő, hogy munkaköröket sorolnak át, így kevesebb posztra kell diplomást alkalmazniuk. Ám ez épp a felsőfokúak elhelyezkedését korlátozza tovább. Az is előfordulhat, hogy a dolgozók "papíron" részmunkaidősek lesznek, így a foglalkoztatójuk spérolni tud a havi fixen.

A kormány szolidabb elképzelése már nem határozza meg összegre pontosan a garantált bérminimumokat, csak a minimálbérhez igazított arányát. Így a középfokú 10, a felsőfokú legkisebb kereset 20 százalékkal lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)