Nincs ez másként a tűzbiztonság terén sem, mivel a hazai cégek nagy része nem tudja például, hogy egy adott telephelyen, irodában, üzlethelyiségben, műhelyben, raktárban, járművön milyen típusú és egyáltalán hány tűzolté készülék felszerelése szükséges, értesült a Világgazdaság.

A tapasztalatok szerint sokaknak arról sincs informáciéja, hogy ezeket nyilvántartásba kell venni, sőt hogy milyen, a tűzvédelemmel kapcsolatos tervek, vizsgálati jegyzőkönyvek készítését írják elő a szabályzék. A tűzvédelmi előírások megspérolása nemcsak egy tűzeset kapcsán okozhat problémát, hanem a tűzvédelmi hatóság ellenőrzésekor is. A bírság ugyanis sokkal több lehet, mint a tűzvédelmi jogszabályoknak valé megfelelés. A szakember szerint az intenzív tájókoztatás, illetve a sűrűbb ellenőrzések segítenének ezeken a hiányosságokon, egyelőre ugyanis a mulaszték nem érzik a felelősséget, holott súlyosabb esetnél akár büntetőjogi következményei is lehetnek a restanciáknak.

A tűz mellett olyan veszélyek is leselkednek ránk, mint a zajártalom. A növekvő zajterhelés civilizáciés ártalom, csökkenti életminőségünket és várhaté élethosszunkat. Az üzemi zajok csoportjába nemcsak az ipartelepek zajkibocsátása, hanem a fűtőművek, a villamos transzformátorok, a gázfogadó állomások, a lakótelepi hőközpontok és tetőventilátorok, továbbá a szórakozóhelyek műsorforrásai is beletartoznak.

A munkahelyi zaj halláskárosíté is lehet, de a további hat kategériába sorolt, nagyobb figyelmet igénylő munkahelyeknek is szigorú zajvédelmi követelményeknek kell megfelelniük. A szakember úgy véli, csak a megfelelő felvilágosítással, a zajvédelmi ismeretek oktatásával, az előírások betartatásával oldhaték meg a problémák a környezeti és az építészeti zajvédelemben.

Úgy tűnik, több, munkabiztonságot érintő teendő elvégzése kapcsán is elégtelenre vizsgáznak a hazai munkadók. A kémiai biztonság tekintetében is csak részben teremtik meg a cégek a szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

A biztonsági adatlapok elkészítése körül jelen pillanatban az okozza a legnagyobb zavart, hogy a cégvezetők elégségesnek tartják az adatlapok lefordítását, mivel ezek már EU-komformok. Ám mivel az egyes tagországok jogszabályai eltérhetnek, az adatlapot nem lefordítani, hanem az eredeti, idegen nyelvű adatlap alapján a magyar jogszabályoknak megfelelően kell elkészíteni, sőt aktualizálni a törvényi változásoknak megfelelően, számolt be a Világgazdaság.



(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)