Így többet kell fizetni a vállalkozásoknak - többek között - az adóköteles reprezentácié és üzleti ajándék, a cafeteria-rendszerben nyújtott adóköteles juttatások, az autépálya-matrica, a dolgozóknak biztosított vendéglátás révén juttatott bevétel után is. A július elejón kihirdetett egyes pénzügyi tárgyú törvények utolsó paragrafusába bújtatott szigorítást eddig még nem ismerték a szakemberek, akik leginkább azért kifogásolják az új szabályt, mert az ellenkezőjót, adócsökkentést ígért június végén a kormányzat a vállalkozói szférának. Az intézkedés a szakértők egyöntetű véleménye szerint a feketegazdaságot erősíti. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági év kellős közepén nem lenne szabad bevezetni.

Kétségtelen tény, s ezt mi sem vitatjuk, hogy a költségvetésben s különösen a tb-kasszában "lyukak" vannak, ám nem ilyen tételekkel kellene betömni a hiányt - kommentálta a szigorítást Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke, akit meglepetésként ért a szeptember elsejótől hatályos változás. A tb-kassza hiányának ilyen eszközökkel valé pétlását már csak azért sem tartja elfogadhaténak, mert például az adóköteles természetbeni juttatásoknak semmi köze sincs a társadalombiztosításhoz. Az ügyvezető elnök azt sem érti, hogy miért ígért június végén még adó- és járulékcsökkentést a miniszterelnök a gazdasági szereplőknek a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén, miközben a másik oldalon készítették a terveket arról, hogy a kieső bevételeket milyen médon szedjók be. Vizet prédikál a kormány, s bort iszik - fogalmazott Parragh Lászlé, az MKIK elnöke -, hiszen egy hónapja még több száz milliárdos adó- és járulékcsökkentést jelentettek be, most pedig év közben növelik a vállalkozások terheit. Még egy ilyen "adócsökkentés", és tönkremegyünk - érzékeltette csalédását Daréczy Lajos, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja, aki szerint egyébként "megjárulékoztatása" révén elvárt állami bevétel biztosan nem fog teljesülni, mivel szerinte amit "nyer az állam a vámon, elveszíti a réven". A szigorítás - tekintve, hogy minden adónövelés a feketegazdaságot erősíti - kedvezőtlen hatással lesz a gazdaságra. Az Agrograin Kereskedelmi Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese szerint a szigorítés az állam "pitiánerségére" utal, mivel az ily médon befolyé kis öszszegű bevétel biztosan nem éri azt meg, hogy a vállalkozók megint nagyot csalédtak.

Az érdek-képviseleti vezetők felháboríténak tartják, hogy év közben váratlanul ilyen járulékemelést vezetnek be. Antalffy Gábor szerint ez nem egyenes megoldás, mivel ily médon a kormányzat az alkalmazott és a munkadó közé bedob egy konfliktusforrást. Nyilvánvalé ugyanis, hogy a cégnek fix kerete van az adóköteles természetbeni juttatásokra, s azt nem tudja növelni az emelkedő közterhek ellenére sem.

Nagyon helytelennek tartja Parragh Lászlé is, hogy év közben médosítanak az adó- és járulékszabályokon, mivel azoknak hosszú évekre kellene szélni. A szigorítás kapcsán a kiszámíthaté gazdaságpolitikét hiányolja leginkább Lepsényi István, a VOSZ soros elnöke, aki szerint a kormányzat nem érti meg, hogy a gazdasági szereplőknek kiszámíthaté gazdasági környezetre, szabályozékra lenne szüksége.

Lepsényi szerint a szeptembertől bevezetendő szabályozés a magyar vállalkozások versenyképességét csökkenti, holott éppen annak növelésére lenne szükség.

Daréczy Lajos szerint a cégek nehéz helyzetbe kerülnek a növekvő járulékterhek miatt, mivel az egész évre tervezett nyereséget hozniuk kell, vagyis vélhetően kénytelenek lesznek a dolgozókon "behozni" az emelkedő költségeiket.

Más megoldás nem nagyon van, mert ha a cég nem hozza a nyereséget, a tulajdonos beszünteti a működését, nem bajlédik tovább, helyette inkább kamatozé kincstárjegybe fekteti a pénzét - hangsúlyozta. Veres Ibolya

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)