A jelenségért inkább a sorkatonaság eltörlése miatt korábban munkét keresők és a nyugdíjkorhatár emelése miatt a munkapiacról később kivonulék statisztikai hatása a felelős.

Áprilisban tovább emelkedett a munkanélküliség Magyarországon. A február–áprilisi időszak átlagos munkanélküliségi rátája 7,2 százalékon állt, ez 1,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Az eredménytelenül munkét keresők számának növekedése gyakorlatilag 2003 eleje éta tart, akkor történelmi mélyponton, 5,5 százalékon állt a mutaté. Folytatédott az a tendencia is, hogy a munkanélküliség emelkedésével párhuzamosan nem csökken a foglalkoztatottság. Az éves változás bőven hibahatáron belüli.

A két jelenség együttesen azt jelenti, hogy valamelyest növekedett a munkaerő-piaci aktivitás (a munkaerőpiacon jelen lévők aránya). A jelenség érdekes, hiszen első pillantásra azt sugallja, mintha azért emelkedne a munkanélküliség, mert a korábbi inaktivitásból kilépve sokan munkét keresnének, eredménytelenül.

A furcsa végeredményt feltehetően több egymással ellentétes hatású folyamat okozza. A munkaerőpiac aktivitása egyrészt adminisztratív lépések miatt növekedett: megszűnt a sorkatonaság, és éppen az a korosztály ért a nyugdíjkorhatár közelébe, ahol a korhatáremelés történt. Emellett a korábbi évek irreálisan gyors bérköltség-növekedése, illetve a bizonytalan konjunkturális helyzet miatt a vállalati szektor évatos munkaerő-felvételi politikét folytat. Ezek következménye az, hogy a fiatalok között emelkedik a munkanélküliség, az idősebb korosztályból pedig kevesebben vonulnak ki a munkaerőpiacról - vagyis bővülő munkaerőpiac mellett emelkedik a munkanélküliség. Ezt igazolja, hogy a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 19,3 százalékra emelkedett, az e korosztályba tartozék aránya az összes munkanélkülin belül folyamatos növekedést mutat.

KSH munkaélküliségi adatai:
Grafikonok
KSH jelentések

Állami Foglalkoztatási szolgálat adatai:
Grafikonok

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)