Bár a törvény szerint legalább a minimálbér 30 százalékát ki kell fizetni azoknak a fogyatékkal élőknek és pszichiátriai betegeknek, akiket a bentlakásos intézmények szociális foglalkoztatás keretében dolgoztatnak, a valóságban a foglalkoztatók 15 százaléka még ezt a csekély összeget sem adja oda az intézetlakóknak – derül ki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) lapunk által megismert jelentéséből.
A hatósági ellenőrzés során 134 foglalkoztatót vizsgáltak, a foglalkoztatottak között voltak fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedélybetegek. A szociális foglalkoztatás lényege, hogy az ellátottat az intézményen belül foglalkoztatják, amire szociális foglalkoztatási támogatást kapnak az államtól. A foglalkoztatás az ellátott korának, fizikai és mentális állapotának, képességeinek függvényében lehet munkarehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő jellegű. A munkarehabilitáció célja az ellátott munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése. A foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, de el kell érnie a napi 4 és a heti 20 órát.
A jogszabály előírja, hogy a szociális foglalkoztatás megvalósítása esetén 30 foglalkoztatottanként legalább egy segítőt, 90 foglalkoztatottanként pedig foglalkoztatáskoordinátort kell alkalmazni. A megfelelő dolgozói létszámra vonatkozó előírásokat szinte minden intézményben sikerült teljesíteni, de a segítők szakképzettsége esetében már közel sem ilyen jó a helyzet. A foglalkoztatók 12 százalékánál a segítők nem rendelkeztek vagy az előírt gyógypedagógiai, illetve szociális végzettséggel, vagy a munka jellegének megfelelő szakismerettel.
(MNO)