A munkaerőhiány miatt az élet is drágább lesz Magyarországon
Bár a világgazdaságban általánosságban továbbra is dezinflációs erők dominálnak, a kelet-közép-európai országok az erősödő bérnyomás miatt növekvő inflációs kockázatokkal számolhatnak 2017-ben. Mindez különösen Magyarországra igaz, ahol a vállalatok nehe
Az európai feltörekvő gazdaságokban mindenhol feszesedik a munkaerőpiac, a bérek és a munkaerőköltségek emelkedésnek indultak. A munkanélküliség és a bérek közötti kapcsolat (amit a Phillips-görbe ír le) ugyanakkor lazulni látszik, hiszen az alacsonyabb munkanélküliséggel nem járt egyelőre magasabb infláció, de azért még ne könyveljük el, hogy ez örökre így marad - mondja a Morgan Stanley.
A bérnyomás ismét megjelent a régióban és várhatóan csak erősebb lesz a jövőben. Inflációs szempontból fontos, hogy az egységnyi munkaerőköltség (ULC) jóval a maginfláció üteme felett növekszik, ami azt is jelenti egyben, hogy a vállalatoknak árat kell emelni, ha nem akarják a hasznukat csökkenni látni.
A nagyon kompetitív környezetben működő vállalatok ugyanakkor az áremelésektől is tartózkodhatnak, különösen, ha a haszonkulcsaik magasak és el tudják viselni a bérköltségek emelkedését. Elnézve a cégek aggregált bruttó működési eredményét, ilyen lehet a helyzet Lengyelországban, azonban nem Magyarországon.
Hazánk a régióból is kilóg abból a szempontból, hogy a magyar cégek profitrészesedése a legalacsonyabb. Szemben a lengyel és a cseh cégekkel, amelyek rendelkeznek némi pufferrel a béremelésekhez.
Bár egyelőre még korai lenne kamatemeléseket fontolgatni, az valószínűsíthető, hogy az általánosságban óvatos jegybankoknak (mint például a lengyel) lesz okuk óvatosnak maradni, míg másoknak, mint például a magyar jegybank, amelyik nagyon galamb-hangvételű volt végig, nehezebb lesz a választás a gazdaság támogatása és az inflációs célkitűzés biztosítása között - vélik a bank londoni elemzői.
A Morgan Stanley szakértői szerint egyébként teljes mértékben indokolt volt az MNB részéről, hogy a kamatcsökkentési ciklust a feszesedő munkaerőpiacra és a bérkiáramlás felgyorsulására hivatkozva fejezték be májusban.
Az elemzők szerint azonban ha csak a munkaerőpiacot nézik, fennáll a veszély, hogy a monetáris politikai kondíciók túlságosan lazák maradnak.
2013 óta először fordul elő, hogy a nyersanyagárakhoz kötődő bázishatások és a feszesedő munkaerőpiacoknak köszönhetően az inflációs kockázatok felfelé mutatnak Kelet-Közép-Európában. Ez persze nem azt jelenti, hogy az infláció jövőre elszabadul, de számottevő lesz a különbség a drágulás eddigi üteméhez képest.
(Portfólió)
