Nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának szembe kell néznie a munkaerő megtartásának nehézségével. Aki nem kap képzést, nem válik sokoldalúbbá, az számos területen nem fog labdába rúgni a robotok mellett. A hírek szerint ugyanis a jelentősen csökkenő uniós fejlesztési források fókusza az évtized végétől átkerül az infrastruktúráról a humán erőforrásokra. Mindennek oka pedig az egyre hatékonyabbá váló automatizáció jelentette szociális fenyegetés. A robotok akár a jelenleg létező munkakörök felét is elláthatják néhány éven belül. A gépeknek sok olyan előnyük van – legalábbis a munkaadók szemében –, amelyekkel a munkások nem versenyezhetnek: pontosak, nem vitatkoznak, nem kérnek fizetést, nem mennek szabadságra és összességében olcsóbbak.

Két fontos feltételnek kell megfelelnie egy robotnak, hogy hatékonyan tudjon működni az emberek között. Az első, hogy a rábízott feladatot el kell tudnia végezni. Ez nem olyan magától értetődő, hiszen ma a robotok számára sokszor még az emberi szempontból legegyszerűbb feladatok is megoldhatatlannak tűnnek. Milyen jó lenne egy utcai takarító robot. Sajnos azonban a sokféle szemét feltakarítása, a mai utcaszerkezet, a közlekedés, a jövő-menő gyalogosok túl összetett problémát jelentenek egy robot számára – mondja Miklósi Ádám egyetemi tanár, az ELTE etológia tanszékének vezetője. – A másik feltétel a szociális kompetencia, azaz a robotnak fel kell tudnia ismerni, hogy az adott szociális szituáció milyen viselkedést kíván a részéről. Egy utcai takarító robotnak képesnek kell lennie, hogy megfelelő távolságból kikerülje a mellette elhaladó embereket vagy éppen a sétáltatott kutyákat. Egy közértben dolgozó robotnak például figyelembe kellene vennie, hogy egy gyerek vagy idős ember kér tőle segítséget.

Miklósi Ádám szerint a robotok biztos nem csökkentik összességében az emberek munkaerőpiaci lehetőségeit, de – ahogy mindig is – a piac folyamatosan átalakul. A robotok megjelenésével egyes szakmák valóban eltűnhetnek, de ez legalább tíz-tizenöt éves folyamat lesz, és így van idő felkészülni. Abból sem lett felfordulás, hogy már nincs szükség telefonközpontos kisasszonyokra, mert a telefonhálózat automatikusan működik. Sokkal több szakember kell viszont, aki ért a robotokhoz. Ma ez a szakma még csak kialakulóban van, itthon pedig kifejezetten hiányoznak az ilyen szakemberek. Persze kérdés, hogy az alacsony képzettséget igénylő munkájukat a robotok miatt elveszítő emberek képesek lesznek-e programozóként, mérnökként visszatérni a munka világába.

Leginkább olyan szakmákban várható a robotok térnyerése, ahol nem kell sokat mozogni, és az elvárt mozgássorok egyszerűek. Szupermarketekben a pénztáros szerepét átvehetnék, de már vannak olyan megoldások, ahol a vevő egyedül intézi a fizetést, és robot sem kell hozzá. Sokan próbálkoznak a kórházi robotokkal, amelyek különböző tárgyak szállításában segítenek. Éttermieket is próbálnak fejleszteni, de még messze vannak attól, hogy egy igazi pincér munkáját átvegyék – folytatja a kutató. – Egyelőre nem kell attól félni, hogy a gépek az emberek között tudnának hatékonyan munkát végezni. A technológia még nem érte el a szükséges fejlettségi fokot. Fontos lenne, hogy a műszaki fejlesztések mellett viselkedéskutatók, különösen etológusok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, mert csak így lehet megvalósítani a megfelelően kialakított szociális robotokat.
(MNO)

Hirdetés